A terület tetemes része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként tájvédelmi oltalom alatt áll.

Az ötvenhétezer hektárnyi Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a korábbi 6 tájvédelmi körzet összekapcsolásával, 1997-ben alakult. Területe a Balaton északi partvonalától a Rába síkjáig, a Marcal folyó völgyétől a Tési-fennsíkig, a Mura-mentétől a Kis-Balatonig húzódik.

Sorra vettük a hat, számtalan geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi értékkel rendelkező tájvédelmi körzetet, s ezekből ajánlunk olyan helyszíneket, melyeket érdemes felkeresni télen is.

Tihanyi-félsziget

A Tihanyi-félszigeten 1952-ben alakult meg hazánk első nagyobb területet felölelő tájvédelmi körzete, területe 1562 hektár, ebből 195 hektár fokozottan védett.

Elsősorban a geológiai látnivalók miatt vált védetté a félsziget. Vulkáni tevékenység eredményeként jött létre, amelynek a utóhatásaként a feltörő forró vizű források több, mint száz, forrásmészkőből is hirdokvarcitból álló sziklaformációt hoztak létre. A szép látvány része a Belső-tó, amely 25 méterrel fekszik a Balaton vízszintje felett. Medre, akárcsak a Külső-tóé, vulkáni működés eredményeként alakult ki.

A Tihanyi-félsziget bővelkedik kulturális és egyéb látnivalókban. Itt található a Tihanyi Apátság épülete, az egykori halásztelepülés nádfedeles házai, a 19. századi népi építészet szép emlékeiként. Az Óvár-hegy Balaton felőli oldalán csodálhatjuk meg a bazalttufába vájt barátlakásokat. A Lóczy tanösvényen keresztül-kasul bejárhatjuk a félszigetet és valamennyi látványosságát útba ejthetjük.

Kapcsolódó

Sajkod, a Tihanyi-félsziget gyöngyszeme

Ha Tihany hazánk ékszerdoboza, akkor Sajkod, a néhány utcácskából álló településrész, egy gyöngyszem a szelencében.

Kapcsolódó

Bizarr bazalttufa formációk, a Szélmarta sziklák Tihanyban

Az 5 kilométer hosszú, és a 4 kilométert még a legszélesebb részén sem elérő Tihanyi-félsziget az izgalmas látnivalók tárháza.

Pécselyi-medence

A tájegységek közül utolsóként, 1997-ben nyilvánították védetté a lankás hegyoldalak, széles, puha márga talajú medencék és lapos dolomit fennsíkok alkotta tájat. Északon a 415 méter magas Nagy-Gella választja el a Veszprém-Nagyvázsonyi medencétől. Nyugaton a festői Nivegy-völgy határolja.

Kapcsolódó

A felejthetetlen és megunhatatlan Alsódörgicsei Boldogasszony-templomrom

Az alsódörgicsei templomrom kihagyhatatlan úticél, melyet minden évszakban látni kell, és emlékezetünkből kitörölhetetlen élményt nyújt.

Kapcsolódó

Ahonnan mindenképp látnod kell a Balatont – Kossuth-kilátó

A Balaton-felvidéken fekszik a Halom-hegy, amely a környék legmagasabb pontja. A mintegy 400 méteres hegyre még 1962-ben építettek egy kilátót.

Káli- medence

A jellegzetes Balaton-felvidéki tájat, a Káli-medencét meglehetősen későn, 1984-ben , 9111 hektáron tájvédelmi körzetté alakították. 1997-től a nemzeti park része. Nyugati irányban a a Pécselyi-medence  folytatása.  Északi csücske Kapolcs, nyugati határa a Tapolcai-medence.

Geológiai értékei kiemelkedők. Délen a permi vörös homokkő, északon pedig a felszíni képződményei közül a bazaltkúpok, a bazaltzsákok, a kőtengerek érdemelnek figyelmet. A kőhátakkal borított platók az Eger-patakig nyúlnak.

Kapcsolódó

Drónfotókon egy vulkáni kráter belseje, ezt neked is látnod kell

A Balaton-felvidék régmúltat idéző tanúhegyei páratlan látványt nyújtanak, a Hegyestű pedig kitűnik ezen szépségek sorából.

Kapcsolódó

Színesre festette az ősz a Káli-medence idilli települését, Salföldet

Csend, nyugalom, természetesség, szépség - ezek a jelzők jutnak először eszünkbe a Balaton tündérkertjében fekvő falucskáról, Salföldről.

Tapolcai -medence

A Tapolcai-medencéből kiemelkedő, a pannonkor  végi vulkáni tevékenység eredményeként létrejött  bazalt tanúhegyek (Badacsony, Csobánc, Tóti-hegy, Szent György-hegy, Hegyesd, szigligeti Várhegy és a Gulács) látványa lenyűgöző.

Az elmúlt évezredek kultúrtörténeti öröksége összefonódik a csaknem ezerötszáz éves szőlőkultúra nyomaival és a sajátos természeti értékekkel. A táj egyszersmind szabadtéri múzeuma a magyarság múltjára utaló emlékeknek is. A középkori vár-és templomromok, a szőlőhegyi kápolnák, a présházak és pincék, a jellegzetes  népi lakóházak, a vízimalmok,  a hajdani kisnemesi kúriák, a falusi barokk templomok és a naiv egyszerűséggel megfaragott útszéli kőkeresztek mind-mind karakterisztikus elemei a Balaton-felvidéknek.

Kapcsolódó

A Balaton felé tekintő Szent Donát-kápolna a Csobánc lábánál

Szinte megszólalnak az ősz színei ezer árnyalatú dallamot dúdolva a Balaton-felvidéken.

Kapcsolódó

A Lengyel-kápolna és a Tanúhegyek 2020 első naplementéjében

A Balaton-felvidék egyik legszebb helyén, a Szent György-hegy oldalában álló barokk kápolna 1760 körül épült a Tóti-Lengyel család jóvoltából.

Keszthelyi-hegység

A Keszthelyi-hegység teljes területe Zala megyére esik. Rendkívül változatos  talajviszonyait elsősorban a felső triász kori kőoszlopairól nevezetes dolomit jellemzi. Kisebb kiterjedésben  mészkő is jelen van a területen változatos karsztjelenségeivel (barlangok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek) Északi részén két bazalthegy, a Kovács-hegy és Tátika található. Nyugati kiszögellését a a Vindornyai-láp foglalja el.

Kapcsolódó

14 varázslatos drónfotó a naplementében tündöklő Rezi várról

A Balatontól egy kőhajításnyira, a Keszthelyi-hegység meredek dolomitbércre valamikor a 13-14. században emelték Rezi várát.

Kapcsolódó

Káprázatos panoráma a keszthelyi hegység legdélebbi kilátójából

A Festetics-kilátóról, annak ellenére, hogy csak kevéssel 230 méter magasságban emelték, pazar látvány tárul elénk.

Bár nem a Balaton-felvidékhez, de a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik a Kis-Balaton, amely szépsége miatt kihagyhatatlan célpont. Erről a területről is két pazar helyet listázunk, így jön ki a címben is ajánlott 10+2 látnivaló.

Kis-Balaton

A Kis-Balaton hajdan a Balaton egy sajátos öblözete volt a Zala folyó torkolatánál. Hatalmas mocsárvilága elsősorban nádasokból áll, de köztük és mellettük nyílt víztükrök, zsombéksásosok, fűz- és égerligetek, valamint bokorfüzesek vannak. Az ilyen élőhelyek Európa-szerte eltűnőben vannak, így – féltett madárvilágával egyetemben – ez a biotóp a  nemzeti park  egyik legérdekesebb területe. Itt él Földünk legkisebb növénye, a vízidara, az igen ritka lápi csalán, számos nedvességkedvelő hazai orchidea és a festői fehér tündérrózsa.

Kapcsolódó

A Kis-Balaton titokzatos településének titokzatos műtárgya

Mintha Tolkien regénybe csöppentünk volna - apró hobbit kunyhó csobogó víz és susogó nádasok közt

Kapcsolódó

Őszi naplementében a Kányavári-sziget, a Kis-Balaton ékszerdoboza

A Kis-Balaton rejtett kincse a Kányavári-sziget, amely egyedülálló növény- és állatvilágával, természeti szépségével, érintetlenségével a nyugalom szigete.

Nézd a Balatont – télen is – ÉLŐben webkameráinkon