A mesés Salföld a Balaton-felvidék és a Bakony ölelésében elterülő Káli-medence kis falvacskája.

A mindössze három utcával, hatvan házzal, és ötven lakossal bíró település egy meseszerű, eleven skanzen. Nem csoda, hogy a színpompás táj, a lenyűgöző panoráma, az idilli környék mágnesként vonzza a turistákat.

A magyar Toszkánának is nevezett Káli-medence szívében fekvő Salföld titka a lenyűgöző természeti környezeten kívül többek között a falu történelmileg kialakult és fennmaradt szerkezete, beépítési módjának viszonylagos érintetlensége.

Tulajdonképp egy 19. századi faluképet idéz meg Salföld.

fotó © Rakos Mónika | Csodálatos Balaton

A területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.

A fehérre meszelt, oromdíszes házak a hagyományos Balaton-felvidéki építészet jellegzetességeit tükrözik.

fotó © Rakos Mónika | Csodálatos Balaton

Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos az Atyusz nemzetségbeli tagja Sal (Saul) volt.

A falu élete a török hódításig virágzott; állattartás, szőlőművelés jellemezte. Salföld sorsa 1543 után megpecsételődött: a török haderő elfoglalta Székesfehérvárt, aztán ostromolta a környék várait.  A Káli medence falvai közt Salföld is elpusztult. Csak 1711 után éledt újra a falu.

Csodás panoráma, színpompás táj, idilli vidék.

fotó © Rakos Mónika | Csodálatos Balaton

A béke és a virágzás a 19. században folytatódott: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban. 1973-ban hanyatlani kezdett a falu, megkezdődött az elvándorlás. Míg 1970-ben 243-an voltak a salföldiek, addig 1990-re 77 főre apadt a lélekszám.

fotó © Rakos Mónika | Csodálatos Balaton

A régi házakat aztán olyan városiak vették meg és újították fel, akiket vonzott a környék, és a táj szépsége. A hajdani nyaralók némelyike mára tősgyökeres salföldi lett, mert közülük többen letelepedtek itt, némiképp gyarapítva a lakosságot.

Az ősz színei még izgalmasabbá teszik a tájat.

fotó © Rakos Mónika | Csodálatos Balaton

Kapcsolódó

A Káli-medence rejtett kincse – Sóstókál falu templomromja

Ez a vidék nagyon sűrűn lakott volt a középkorban, mindegyik kis falu külön templomot emelt magának - XIII. századi, román kori eredetűek ezek.

Kapcsolódó

Hegykoszorú között a Kopasz-hegyen, ahol lábunk előtt hever a Káli-medence

Az Öreghegy legmagasabb pontjáról, a 330 méter magas Kopasz-hegyről ámulatba ejtő panoráma tárul elénk, nem csak a tanúhegyekre, de még a túlpartra is.