14 varázslatos drónfotó a naplementében tündöklő Rezi várról
Az erődítmény, melyet bár az ellenséges erők sosem tudták bevenni, megsínylette az ostromokat, és a 16. századra csak romjai maradtak meg.
Lassan, lopakodva érkezik a tél: a vékony dérfátyol ezüstössé festi a sárgás-barnás faleveleket, érdemes ilyenkor túrabakancsba bújva ellátogatni a CsodalatosBalaton meseszép tájaira.
Ezt tettük mi is: az idei ősz első, igazán hideg reggelére ébredve a Rezi község mellett, a 426 méter magas Meleg-hegyen álló Rezi vár megmaradt kőfalait kerestük fel.
A mesés természeti környezet, a jól kialakított túrautak egész napon át élménygazdag programot kínáltak, így a vár romjaihoz a lemenő nap izzóan sárgás-vöröses fényében értünk el.
A Rezi vár keletkezéséről kevés információnk van, elsőként egy 1378-as oklevél említi.
Ekkor a Lackfiak birtokolták, ám 1397-ben Zsigmond király elkobozta tőlük, és 1401-ben Éberhardt zágrábi püspöknek és testvérének adományozta. A püspök halála után a visszaszállt várat Zsigmond 1421-ben Medvei János zágrábi püspöknek és testvérének zálogosította el. 1427-ben aztán a hatalmaskodó Medveiektől elvett várat a Gersei Pethők kapták meg, akik ettől kezdve tényleges urai.
A várnak katonai szerepe a 15. század végétől volt.
Egyes kutatók szerint Mátyás halála után Miksa császár hadai ostromolták meg, majd 1554-ben már a törökök próbálkoztak elfoglalásával. 1561-ben 20 főnyi az őrsége. 1572-ből ismerjük róla Turco nézeti rajzát. Védhetetlensége folytán 1586-ban már fontolgatják lebontását. Utolsó adatunk az álló várról 1588-ból van, egy 1592-ben kelt oklevélben már “dirutis castris Rezy”, azaz romba dőlt Rezi várról olvashatunk.
A vár megmaradt falai között egy irány, illetve távolságjelző tábla.
Az egykori lakótorony.
A belső udvar.
A több évszázadról mesélő várfal.