FOTÓ: Bernadett Kiss
FOTÓ: Bernadett Kiss
FOTÓ: Bernadett Kiss
FOTÓ: Bernadett Kiss
FOTÓ: Bernadett Kiss
FOTÓ: Bernadett Kiss
Balaton
Szent György-hegy – Bazaltorgonák, barokk kápolna és szőlőhegyi panoráma
A Tapolcai-medence fölé emelkedő Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb tanúhegye.
A 414 méter magas, vulkáni eredetű hegy különleges bazaltorgonáiról ismert, de természeti értékei mellett történelmi emlékeket is őriz. Oldalában áll a barokk Lengyel-kápolna, sziklái között a legendás Sárkány-lik rejtőzik, a szőlőültetvények fölött pedig a Balaton és a környező tanúhegyek látványa tárul fel.
A Szent György-hegy vulkáni múltja
A Szent György-hegy kialakulása a mintegy 3–4 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni tevékenységhez kapcsolódik. A kitörések során láva és vulkáni törmelék került a felszínre, amelyekből idővel megszilárdult kőzetrétegek alakultak ki.
A vulkáni működés megszűnése után a szél, a víz és az időjárás fokozatosan lepusztította a környező, kevésbé ellenálló üledékes kőzeteket. A kemény bazalt azonban megvédte az alatta fekvő rétegeket, így a hegy kiemelkedve maradt meg a Tapolcai-medence síkabb felszínéből.
A hegy legismertebb földtani képződményei a bazaltorgonák, amelyek a megszilárduló láva lehűlése és zsugorodása során keletkeztek. A kőzetben kialakuló repedések mentén sokszögletű oszlopok jöttek létre, amelyeket a későbbi lepusztulás tett láthatóvá.
A helyenként több tíz méter magas oszlopok egymás mellett sorakozva egy hatalmas orgona sípjaira emlékeztetnek. A Szent György-hegy bazaltorgonái a Balaton-felvidék leglátványosabb vulkáni képződményei közé tartoznak.
A sziklás hegyoldal növényvilága is figyelemre méltó. A bazaltrepedésekben páfrányok telepedtek meg, a szárazabb, napsütötte részeken pedig a térségre jellemző sziklagyepek növényei élnek. A hegy természeti értékei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelmét élvezik.
A Sárkány-lik és a hegy különös legendája
A bazaltorgonák közelében található a Sárkány-lik, amelyet jégbarlangként is emlegetnek. A különleges üreg a leomlott bazalttömbök között alakult ki, és elsősorban szokatlan hőmérsékleti viszonyairól ismert.
A sziklák közötti hézagokban télen felhalmozódó hideg levegő, valamint a hosszabb ideig megmaradó hó és jég hatására a törmelék belseje lassan melegszik fel. Ennek következtében a nyári hónapokban is hideg levegő áramolhat ki a kövek közül.
A természeti jelenséghez régi népmonda kapcsolódik. A történet egyik változata szerint egykor sárkány lakott a hegy barlangjában, amely rettegésben tartotta a környék lakóit. Egy alkalommal azonban a sárkány súlyosan megbetegedett. Amikor az emberek rátaláltak, nem bántották, hanem ápolni kezdték, és végül meggyógyították.
A sárkány hálából megfogadta, hogy többé nem árt nekik. Élete hátralévő részében békében élt az emberekkel, halála után pedig a monda szerint hideg lehelete a barlangban maradt.
A Sárkány-lik környéke ma a hegy egyik érdekes kirándulóhelye, ahol a bazalttömbök között kialakult üregek és a hűvös légáramlás a vulkáni táj sajátos jelenségeit mutatják meg.
A Lengyel-kápolna, a hegy barokk ékessége
A Szent György-hegy oldalában álló Lengyel-kápolna a Balaton-felvidék egyik figyelemre méltó barokk műemléke. Az épületet Tóti Lengyel Lajos emeltette 1746 és 1749 között Szűz Mária tiszteletére. A kápolnát 1749. október 15-én áldották meg.
A homlokzati torony nem az eredeti építkezés idején készült: 1887-ben építették hozzá a kápolnához. Ekkor a homlokzat szoborfülkéinek elrendezését is átalakították.
A barokk épület különlegessége a gazdagon tagolt homlokzat, amelyet szenteket ábrázoló kőszobrok díszítenek. A bejárat fölött Szent György és Szent Imre alakja kapott helyet, az oromzaton pedig Szent István és Szent László szobra látható.
A kápolna belső tere szintén értékes művészeti emlékeket őriz. Rokokóba hajló barokk berendezésének legjelentősebb darabjai közé tartozik a gazdagon faragott oltár és a díszes szószék. A nyugati karzat mellvédjét hét festett bibliai jelenet ékesíti.
Az épületet 1958-ban helyreállították, majd az 1980-as években újabb műemléki kutatásokat és felújítási munkálatokat végeztek rajta.
A kápolna a Szent György-hegy egyik meghatározó építészeti emléke, amelynek környezetéből a Balaton-felvidék nyugati részére nyílik kilátás.
Évszázados szőlőművelés a Szent György-hegy oldalában
A Szent György-hegy a Badacsonyi borvidékhez tartozik, ahol a szőlőtermesztés évszázadok óta fontos szerepet játszik a helyi gazdálkodásban.
A hegy déli és délnyugati lejtői kedvező adottságokkal rendelkeznek. A napsütötte fekvés, a vulkáni eredetű kőzetek málladéka és a Balaton éghajlatot mérséklő hatása egyaránt hozzájárul a szőlőtermesztés feltételeihez.
A borvidéken elsősorban fehérborszőlő-fajtákat termesztenek. A Szent György-hegyen az olaszrizling, a szürkebarát és más fehérborszőlők mellett a térség egyik különlegessége, a kéknyelű is megtalálható.
A hegyoldalban ma is működnek kisebb családi pincészetek és nagyobb borászatok. A szőlőművelés nemcsak gazdasági jelentőségű, hanem a táj arculatát is meghatározza.
Az Oroszlánfejű-kút
A Szent György-hegy egyik érdekes történeti emléke az Oroszlánfejű-kút, amely nevét jellegzetes kőfaragványáról kapta.
A természetes forrást 1901-ben foglalták kőbe, a vízkifolyót pedig oroszlánfejjel díszítették. A kút a hegy egyik jelentős vízvételi helye volt, amelyet a környék szőlőművelői már a forrásfoglalás előtt is használtak.
A víz a kőzetek repedéseiben és hézagaiban összegyűlő csapadékból származik. A felszín alatt áramló víz a vulkáni kőzetek és az alattuk elhelyezkedő üledékes rétegek találkozásánál bukkan a felszínre.
A több mint százéves forrásfoglalás ma is a hegy egyik ismert látnivalója. A forrás vizének fogyasztása előtt azonban érdemes tájékozódni annak aktuális minőségéről.
Panoráma a Balatonra és a Tapolcai-medencére
A Szent György-hegy tetejéről tiszta időben messzire ellátni. Dél felé a Balaton víztükre és a Szigligeti-öböl tárul fel, a távolban pedig a szigligeti vár romjai rajzolódnak ki.
A környező táj egyik legérdekesebb sajátossága a tanúhegyek változatos formája. A Badacsony széles, lapos teteje, a Gulács szabályos kúpja és a Csobánc várrommal koronázott magaslata jól elkülönül egymástól.
A hegytetőről észak felé Tapolca környéke, nyugatra a Keszthelyi-hegység vonulatai láthatók. Kedvező látási viszonyok között a távolabbi Somló is felismerhető.
A kilátás nemcsak a csúcsról élvezhető. A szőlőültetvények között vezető utak mentén több olyan pont található, ahonnan a Balaton és a környező hegyek látványa tárul a kirándulók elé.
Kirándulás a Szent György-hegyen
A Szent György-hegy több irányból is megközelíthető, a kirándulók Kisapáti, Raposka és Hegymagas felől egyaránt elindulhatnak.
A hegy egyik legismertebb túraútvonala a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által kialakított Bazaltorgonák tanösvény.
A közel négy kilométer hosszú, önmagába visszatérő útvonal hét állomásból áll. A tanösvény a terület földtani múltját, növény- és állatvilágát, valamint jellegzetes felszínformáit mutatja be.
A nemzeti park a túra megkezdését a volt raposkai bányaudvarból ajánlja. Az útvonal érinti a jégbarlangként ismert Sárkány-lik környékét, majd a bazaltorgonák mellett vezet fel a hegytetőre.
A tanösvény teljes bejárása körülbelül két órát vesz igénybe, a szintkülönbség mintegy 200 méter.
Kisapáti felől szintén jelzett turistautakon lehet feljutni a bazaltorgonákhoz. Hegymagas irányából a Lengyel-kápolna környéke kínál kiindulópontot a hegy felfedezéséhez.
A bazaltorgonák közelében meredek, köves ösvények találhatók, ezért a túrához megfelelő lábbeli ajánlott. Esős időben a sziklás szakaszok csúszóssá válhatnak.
A Szent György-hegy nemcsak a hosszabb túrákat kedvelőknek kínál lehetőségeket. A szőlőhegyi utakon rövidebb sétákat is lehet tenni, amelyek során a táj történelmi és természeti értékei egyaránt megismerhetők.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
Keszthely Fest 2021: mutatjuk a zenei és gasztronómiai esemény programjait
A július 2. és 4. között megrendezésre kerülő Keszthely Fest valamennyi programja díjmentesen látogatható.
Balaton
