FOTÓ: Sebestyén Ákos
FOTÓ: Sebestyén Ákos
FOTÓ: Sebestyén Ákos
FOTÓ: Sebestyén Ákos
FOTÓ: Sebestyén Ákos
Balaton
A Balaton-felvidék bazaltkoronás őre: a Csobánc-hegy és várroma
A Balaton-felvidék egyik legkarakteresebb kirándulóhelye a Csobánc-hegy: önállóan kiemelkedő vulkáni eredetű tanúhegy, amelynek tetején középkori várrom a környék had- és birtoktörténetét idézi fel.
A 376 méter magas Csobánc platós bazalttetejével már messziről felismerhető. Gyulakeszi közelében, a Tapolcai-medence északkeleti peremén emelkedik, a Balaton-felvidék tanúhegyei között. A környéket a medencéből hirtelen kiugró, bazaltsapkával záródó hegyek határozzák meg: szőlőkkel tagolt kultúrtáj és sziklás hegyperemek váltják egymást.
Turisztikai szempontból éppen ez a kontraszt a Csobánc egyik legnagyobb erőssége. Rövid távon belül átélhető a medence tágassága, majd az ösvények gyorsan felvezetnek a bazaltplató peremére, ahol már hegytetőhöz méltó térélmény fogad. Tiszta időben a látóhatár egyszerre nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyei felé és a Balaton irányába, ezért a Csobánc természetes kilátópontként is kiemelkedik a környékből.
Geológia
A hegy kialakulását a leírások nagyjából 3,5 millió évvel ezelőttre teszik. A korábbi, üledékekkel feltöltött felszínre bazaltvulkánok lávája ömlött, amely foltszerűen terült szét, majd megszilárdulva védőréteget adott a puhább rétegek fölé. Később, amikor a pannóniai üledékek már jelentősen lepusztultak, a vulkáni tevékenység újraéledhetett. Ekkor azonban a kitörések jellege megváltozott, és nem feltétlenül láva, hanem kőtörmelék, forró víz és iszap is a felszínre kerülhetett.
A hegyet gyakran két csonka kúp egymásra épülő formájaként írják le. Az alsó rész 240–300 méter magasságig triász- és szarmatakorú üledékeken előbukkanó pontusi agyag-, kavics- és homokrétegekből áll, míg a felső rész egy meredek oldalú bazaltkúp.
A csobánci vár története
A vár építését a szakirodalom és a helyi összefoglalók többnyire az 1250-es évekre teszik, és a 13. század második felében már kész erősségként említik. Nem véletlenül a hegytetőre került: kiváló rálátást adott a Tapolcai-medence térségére, az útvonalakra, átkelőkre és a környező birtokokra. A hagyomány szerint az építtetők diszeli nemesek lehettek, a 14. századtól pedig a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdonaként említik egészen a 17. század második feléig.
Buda 1541-es török kézre kerülése után Csobánc végvárrá vált, és a térségben húzódó határvidék védelmi rendszerének részeként működött. A 17. században a vár az Esterházy család birtokába került, a Rákóczi-szabadságharc idején pedig kuruc várőrség állomásozott falai között. A legismertebb epizód az 1707. februári ostrom: a maroknyi védő sikerrel verte vissza Rabutin császári tábornok túlerőben lévő csapatait. 1709-ben a vár ismét császári kézre került, ekkor robbantásos rombolás kezdődött, 1722-ben pedig már romként említik.
Az erődítmény falait helyi eredetű bazaltból emelték, ami nagy szilárdságot adott a szerkezetnek. Alaprajza szabálytalan, alkalmazkodik a hegycsúcs természetes formáihoz, és egykor több részből álló épületkomplexumként működött lakóterekkel, raktárakkal és védelmi létesítményekkel. A 19. század elején a hely szelleme irodalmi visszhangot is kapott: több költőt és írót is megihletett a várrom és a tanúhegy látványa.
Rövid túrával nagy élmény
A Csobáncban az a jó, hogy nem kell hosszú túrára indulni ahhoz, hogy hegytetői hangulat, várrom és tágas kilátás várjon a csúcson. Az út felfelé folyamatosan emelkedik, a felszín helyenként köves, ezért a stabil túracipő különösen ajánlott. Fent a nyílt, füves bazaltfelszín és a sziklaperemek uralják a tájat, a várrom pedig nem pusztán fotópont: falmaradványai, kapurészletei és a belső tér tagoltsága jól érzékelteti, hogy itt egykor működő erősség állt.
A csúcsra a hegy lábánál fekvő települések felől is fel lehet jutni, Diszel és Gyulakeszi irányából egyaránt. Gyulakeszi központjából indulva sokan a zöld jelzés mentén közelítik meg a hegyet. A csúcs autóval nem érhető el: a túra gyalogosan a legbiztonságosabb, kerékpárral pedig csak rutinosabbaknak javasolható, és bizonyos szakaszokon tolni is kell.
A tető nyitottsága miatt a panoráma nem szűkül be: a tanúhegyek sora szépen kirajzolja a medence peremét, a távolabbi dombvidékeken pedig jól látszik a Balaton-felvidék változatos mintázata, a szőlők, erdőfoltok és települések váltakozása.
A Csobánc a siklóernyősök körében is kedvelt: a hegyoldalban felszálló légáramlatokban gyakran köröznek a völgy fölött, és a levegőből nézve egészen más arcát mutatja a tanúhegy.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
Meghódítottuk a 600 éves, 427 méter magason álló Rezi várat
Bár egész évben látogatható a Meleg-hegy szirtjén álló Rezi vár, szerintünk a tavaszi és nyári tobzódó természet nyújtotta színek és illatok közepette a legjobb ellátogatni a várhoz.
Balaton
