Csobánc vára az 1250-es években épült a 376 méter magas tanúhegy tetején, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra a Keszthelyi-öböltől egészen Tihanyig, a Káli-medencére, a környező hegyekre.

Hogy miért érdemes felmenni a Csobáncra? Egyrészt azért, mert itt találhatók a csobánci vár több mint 750 éves romjai, másrészt innen nyílik a környező vidékre az egyik legszebb és legteljesebb panoráma.

HIRDETÉS

Mai túratervünk a Csobánci vár.

35 fotóval mutatjuk be, milyen látványban lehet része annak aki kényelmes tempóban – 1 óra alatt – megteszi a közel 3 kilométeres utat a hegytetőre. Tegnap a csodálatos Tihanyt jártunk be, fotók IDE KATTINTVA

Csobánc nem adja könnyen magát.

Megtapasztalták ezt a török seregek is, hiszen többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elfoglalniuk a Tapolcai-medence csonka kúp alakú, bazaltsapkás tanúhegy tetején álló erődítményt. A hűvösebb, őszi napokon is megizzasztja a túrázót mire felér a 376 méter magas hegytetőre.

A csúcsra a hegy lába alatt elterülő két faluból, Diszelről vagy Gyulakeszi felől is feljuthatunk. A kényelmesebb talán Gyulakeszi központjából indulva megközelíteni, a zöld túrajelzést követve. Az autót mindenképpen le kell parkolnunk, ezért csak gyalogosan lehet megmászni a csúcsot. Az út nem hosszú, de folyamatosan emelkedik az aljától.

A hegy oldalában szőlőültetvények fekszenek.

Bőven láthatunk, gazdátlan, elhagyatott présházakat.

Van amelyikkel kicsit foglalkoznak.

Vannak amelyek kifejezetten szépek és gondozottak.

Több helyen láthatunk szobrokat.

Néha combosabb köves kaptatók nehezítik meg a feljutást.

Túracipő ajánlott.

Pici „VÁR” feliratok jelzik az útvonalat.

Útközben leülhetünk megpihenni és megcsodálni a környező tanúhegyeket:

a Badacsonyt, a Szent György-hegyet, a Tóti-hegyet, Gulácsot.

A Csobánc szeles fennsíkjára megérkezni minden fáradságot megér!

A lapos hegytetőn alig van egy-két fa, így a kilátást semmi sem zavarja.

Ma nagyon párás volt a levegő, de még így is jól látható Fonyód két csúcsa.

Távolban a megcsillanó Balaton.

Szép időben lábunk előtt hever a Balaton-felvidék egyik legszebb körpanorámája.

A csobánci vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el.

Az 1270-es években elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél.

Építtetői a diszeli nemesek voltak.

Az 1300-as években már a dél-itáliai Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

Első név szerint ismert ura Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.

Legyőzhetetlen

A 16. század második felében elérkezett a harcos időszak a csobánci vár életében. 1541 – Buda török kézre kerülése – után hadászati jelentősége megnőtt. A Csobáncot több ízben ostromolták az oszmán csapatok, megpróbálták bevenni, de sosem jártak sikerrel. Ekkoriban volt a vár ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László volt. 1699-ben a várat az Esterházy hercegi família vette meg.

A vár történetének legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el.

Az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget.

Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy 400 főt vesztettek, köztük 52 tisztet és az osztagot vezénylő Kreutz ezredest.

1709-ben császári kézbe került. 1722-ben már lerombolt várként említik a dunántúli erősségek jegyzékében.

Hírnevét Jókai, Eötvös Károly, Békefi Remig, Sági János és még sokan mások öregbítették.

1953-ban régészeti ásatások és állagmegóvási munkálatok indultak a várban, 1957 óta pedig domborműves emléktábla őrzi a kuruc várvédők emlékét a lakótorony falán.

Napjainkra a csobánci vár siralmas állapotra jutott és megmentése sürgős tennivalókat kíván.

Kopott, törött, olvashatatlan információs táblák.

Szakadt magyar zászló.

E csodálatos terepet a siklóernyősök is felfedezték maguknak.

Jó időben, amilyen ma is volt szívesen repkednek a hegyoldalban felszálló légáramlatokban.

A cikkben szereplő fotók 2018. október 22-én készültek, és a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni csak a www.csodalatosbalaton.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.