Vihar előtti csend a Csobáncon

A Csobánci várat, a tanúhegy tetejére, feltételezhetően az 1250-es években kezdték el építeni.

Az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester

fotó © Stadler István

Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s őrizte a két világbirodalom, a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.

fotó © Stadler István

A 17. században a vár az Esterházy-család birtokába kerül. A Rákóczi-szabadságharc idején falai közt kuruc várőrség teljesített szolgálatot. 1707 februárjában a maroknyi várnép sikerrel verte vissza Rabutin császári tábornok többszörös túlerőben lévő ostromhadát. 1709-ben ismét császári kézbe került a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.

1722-ben már mint romot említik csak

fotó © Stadler István

Nem csak az ostromlóknak volt nehéz bevenni a várat. Bár hosszúságra nem egy leküzdhetetlen táv a 376 méteres magas tanúhegy tetejére felcaplatni, de a folyamatos emelkedés miatt nem adja meg magát könnyen a hegy a túrázóknak.

Azt, hogy érdemes levegő után kapkodva legyőzni a köves kaptatókat, a következő öt fotóval teljes bizonyossággal igazolni tudjuk

fotó © Stadler István

A  Balaton-felvidék egyik legszebb körpanorámája kápráztatja el a Csobáncra érkezőt

fotó © Stadler István

A lapos hegytetőn alig van egy-két fa, így a kilátást nem zavarja semmi

fotó © Stadler István

A tanúhegyek mögött a Balaton víztükre, melynek hátterében jól látható Fonyód két csúcsa

fotó © Stadler István

A Káli-medence és a környező hegyek

fotó © Stadler István

 

 

 

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!