Vihar előtti csend a Csobáncon
A Csobánci várat, a tanúhegy tetejére, feltételezhetően az 1250-es években kezdték el építeni.
Az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.
Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester
Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s őrizte a két világbirodalom, a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott.
A 17. században a vár az Esterházy-család birtokába kerül. A Rákóczi-szabadságharc idején falai közt kuruc várőrség teljesített szolgálatot. 1707 februárjában a maroknyi várnép sikerrel verte vissza Rabutin császári tábornok többszörös túlerőben lévő ostromhadát. 1709-ben ismét császári kézbe került a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.
1722-ben már mint romot említik csak
Nem csak az ostromlóknak volt nehéz bevenni a várat. Bár hosszúságra nem egy leküzdhetetlen táv a 376 méteres magas tanúhegy tetejére felcaplatni, de a folyamatos emelkedés miatt nem adja meg magát könnyen a hegy a túrázóknak.
Azt, hogy érdemes levegő után kapkodva legyőzni a köves kaptatókat, a következő öt fotóval teljes bizonyossággal igazolni tudjuk
A Balaton-felvidék egyik legszebb körpanorámája kápráztatja el a Csobáncra érkezőt
A lapos hegytetőn alig van egy-két fa, így a kilátást nem zavarja semmi
A tanúhegyek mögött a Balaton víztükre, melynek hátterében jól látható Fonyód két csúcsa
A Káli-medence és a környező hegyek