Balaton
Sok közülük magaslatra épült, ezért ma kilátópontként is izgalmas kirándulóhely. A Csobáncról a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Balaton látszanak, Szigligetről a tó nyugati medencéje nyílik ki, Rezi és Tátika a Keszthelyi-hegység erdős vidékét mutatja meg, Fehérkő vára pedig a déli part felől egészíti ki a válogatást.
A Csobánc a Tapolcai-medence egyik legfeltűnőbb tanúhegye. A 376 méter magas hegy tetején középkori vár maradványai állnak. A lapos, nyílt hegytető miatt a romok mellől szinte minden irányban szabad a kilátás.
A vár a középkorban fontos helyen állt. A hegytetőről jól lehetett ellenőrizni a környék útjait és a medence településeit. A török korban is szerepet kapott, később azonban elvesztette katonai jelentőségét, és pusztulásnak indult. Ma falmaradványok, kőfalak és a vár egykori elrendezését sejtető részletek láthatók a hegytetőn.
A Csobánc egyik legnagyobb vonzereje a panoráma. Fentről jól látszik a Badacsony, a Gulács, a Szent György-hegy, a Tóti-hegy, a Tapolcai-medence és a Balaton víztükre.

fotó: Csodálatos Balaton
A szigligeti vár a Balaton egyik legismertebb vára. A Vár-hegy tetején áll, közvetlenül a tó közelében, ezért a kilátása egészen más, mint a belsőbb fekvésű várromoké. Innen a Balaton nem távoli háttér, hanem a panoráma fő eleme.
A vár építése a 13. században kezdődött. Később többször bővítették, a török korban pedig a balatoni végvári rendszer egyik fontos erőssége lett. Bár ma már több része helyreállított, a vár még mindig őrzi a régi erődítmény hangulatát.
A falakról jól látszik a Balaton nyugati medencéje, a Keszthelyi-öböl, a Badacsony, a Szent György-hegy és a Tapolcai-medence. Szigliget azoknak jó választás, akik történelmi látnivalót és klasszikus balatoni panorámát keresnek egy helyen.
A Sümegi vár nem rom, hanem nagyrészt helyreállított középkori vár. A Balaton tágabb térségének egyik jelentős történelmi emléke, magas fekvése miatt pedig kilátópontként is figyelemre méltó.
A vár a 13. századtól épült ki, és hosszú ideig a veszprémi püspökséghez kapcsolódott. A török korban fontos szerepet kapott, különösen Veszprém 1552-es eleste után, amikor a püspökség a sümegi vár falai között keresett menedéket. Később a vár fokozatosan elvesztette korábbi katonai jelentőségét.
A várfalakról Sümeg városára, a környező dombokra és a Balaton-felvidék északnyugati térségére nyílik kilátás. Ez nem közvetlen balatoni panoráma, de a magaslat és a nyitott környezet miatt látványos helyszín.
Rezi vára a Szántói-medence déli peremén, a Meleg-hegy dolomitszirtjén áll. A rom nem tartozik a legforgalmasabb balatoni várak közé, de éppen emiatt jó célpont azoknak, akik csendesebb, erdős kirándulóhelyet keresnek.
A középkori vár a 13. század végén vagy a 14. század elején épülhetett. A hely kiválasztása nem véletlen: a magaslatról jól belátható volt a környék, a meredek oldalak pedig védhetővé tették az erősséget. Ma falmaradványok és az egykori vár részletei láthatók.
A kilátás a Szántói-medence és a környező dombvidék felé nyílik. Jó időben Tátika, a zalaszántói sztúpa és a távolabbi tanúhegyek is feltűnnek.

fotó: Csodálatos Balaton
Tátika vára Zalaszántó közelében, a Keszthelyi-fennsík egyik bazaltcsúcsán található. A várromhoz vezető út már önmagában is kirándulás, mert a hely nem közvetlenül a település szélén, hanem erdei környezetben fekszik.
A ma látható romok a felső vár maradványai. A vár a tatárjárás utáni várépítések időszakához kapcsolódik, és a források Zlaudus veszprémi püspök építkezéseihez kötik. A falakból nem maradt meg annyi, mint Szigligeten vagy Sümegen, de a hely fekvése és az erdei környezet miatt Tátika különleges hangulatú várrom.
A kilátás főként Zalaszántó, a Keszthelyi-hegység és a környező dombok felé nyílik. A Balaton innen már nem közvetlen látványelem, de a vár jól illik a balatoni kirándulások tágabb körébe.
Essegvár Bánd határában, Veszprémtől nyugatra található. A várrom a Séd patak fölé emelkedő mészkőszirten áll. Nem nagy vár, de könnyen beilleszthető egy bakonyi vagy Balaton-felvidéki kirándulásba.
A vár első írásos említése 1309-ből ismert. A források szerint a vár 1279 és 1309 között épülhetett, és később az Essegvári család birtokközpontja volt. Ma főként falmaradványok és toronyrészletek láthatók.
A kilátás inkább bakonyi jellegű: Bánd, a Séd-völgy és a környező dombok látszanak innen. Essegvár nem a nagy balatoni panorámák miatt érdekes, hanem azért, mert kis területen, könnyen bejárható formában mutatja meg egy középkori várhely maradványait.

fotó © Roxor Helsing | Csodálatos Balaton
Hegyesd vára a Tapolcai-medence északkeleti részén található. A vár egy 281 méter magas vulkáni kúp tetején állt, maradványai ma már szerények, de a hely fekvése miatt érdekes kirándulócélpont.
A vár valószínűleg a 13. század második felében épült, és 1282-ben már említik a források. Nem tartozott a nagy méretű erősségek közé, de fekvése miatt a környék ellenőrzésében szerepe lehetett. A romokból kevés látható, ezért itt nem a várépítészeti részletek, hanem a hegy formája és a kilátás adja a fő élményt.
A hegy tetejéről a Tapolcai-medence, a környező falvak és a tanúhegyek felé nyílik kilátás. Jó időben a Balaton iránya is feltűnik.
A Zádorvár, más néven Himfy-vár, Pécsely közelében található. A Balaton-felvidék belső részén áll, erdős-dombos környezetben. Kevésbé ismert, mint Szigliget vagy Csobánc, de szép kirándulóhely.
A vár korai története a 14. századhoz kapcsolódik. Az első kőépületet 1374-ben említik Himfy Benedek építkezéseként, de a terület birtokjogi vitája miatt a Himfy családnak el kellett hagynia a helyet. A romok ma is jól mutatják, hogy komolyabb erősségnek szánták.
A kilátás a Pécselyi-medence, a Balaton és a Tihanyi-félsziget irányába nyílik. A panoráma nyugodtabb, kevésbé drámai, mint a Csobáncon, de szépen mutatja a Balaton-felvidék belső tájait.

fotó: Csodálatos Balaton
Fehérkő vára, vagy Kereki vár, a Balaton déli oldalán, Kereki közelében található. A vár egy 283 méter magas dombon áll, a somogyi dombvidék északi részén. Ez a hely azért fontos a válogatásban, mert nem az északi part tanúhegyeihez kapcsolódik, hanem a déli oldalról egészíti ki a balatoni várak sorát.
A vár első ismert okleveles említése 1336-ból származik. Fehérkő 1396-ig királyi vár volt, majd Zsigmond király a Marczali családnak adományozta. A középkorban fontos útvonalak közelében állt, ezért védelmi és ellenőrző szerepe lehetett. Ma a falmaradványok, a kapu környéke és a vár alaprajza idézi fel az egykori erősséget.
A kilátás Kereki környékére, a somogyi dombokra és a Balaton irányába nyílik. Fehérkő vára jó zárópontja lehet a cikknek, mert megmutatja, hogy nemcsak az északi oldalon találni látványos várhelyeket.
A Balaton környéki várak és várromok nemcsak múltjuk miatt érdekesek. Többségük olyan magaslaton áll, ahonnan jól látszanak a tanúhegyek, a medencék, az erdős dombvidékek vagy maga a tó. Ezért ezek a helyek egyszerre történelmi látnivalók és jó kirándulócélpontok.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!