Balaton környéki várak: 9 hely, amit mindenképp látnod kell

Balaton

2025. augusztus 21. Halász Gabi Csodálatos Balaton

Megosztás:

A Balaton környéki várak nem csupán romok a tájban, hanem időkapuk a magyar történelem évszázadaihoz.

Egy-egy hegytetőn vagy erdős dombon állva mesélnek a tatárjárás utáni erődítésekről, a török elleni küzdelmekről, a kurucok hőstetteiről.

Ma már békés kirándulóhelyek, ahonnan pazar kilátás nyílik a tóra és a környező vidékre, miközben falai között a múlt visszhangja is megszólal.

Szigligeti vár – a Balaton koronája

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

A Szigligeti vár építését 1262-ben kezdték meg a pannonhalmi bencések, miután IV. Béla nekik adományozta a várhegyet, a tatárjárás utáni védelmi rendszer részeként. Hamarosan királyi vár lett, majd több nemesi család kezébe került. A török időkben a Balaton-felvidék egyik legerősebb erősségeként tartották számon, és különlegessége, hogy a hódoltság alatt soha nem foglalták el a törökök. Pusztulását 1697-ben egy villámcsapás okozta, amikor a puskaporos torony felrobbant. A vár ezután lassan rommá vált, de ma részben felújítva, kiállításokkal és nyári programokkal várja a látogatókat. A falakról a tó egyik legszebb panorámája tárul elénk.

Tátika vára – az egyik legrégebbi nemesi vár

fotó: Csodálatos Balaton

Zalaszántó mellett, a 413 méter magas Tátika-hegy tetején állnak Magyarország egyik legkorábbi nemesi magánvárának romjai. A vár a XIII. század közepén épült, később a Lackfi család birtoka lett. A török korban többször is megrongálódott, 1589-ben súlyos támadás érte, és többé nem épült újjá. Ma erdős ösvény vezet fel hozzá, ahonnan szép időben a Balaton is feltűnik a látóhatáron.

Rezi vára – őrhely a Meleg-hegy tetején

fotó: Csodálatos Magyarország

A Keszthelyi-hegységben, a Meleg-hegy 418 méteres szikláján áll Rezi vára. A XIV. században épült, majd a Gersei Pethő család birtoka lett. A török időkben gyakran ostromolták, és már egy 1592-es oklevél romként említi. A romokhoz rövid, de látványos túra vezet, és a csúcsról egyszerre látszik a Balaton, a tanúhegyek és a zalai dombvidék.

Csobánc vára – a kuruc hősök emléke

Fotó: Ildikó Manner | Csodálatos Magyarország

A Tapolcai-medence egyik tanúhegyén, a 376 méteres Csobáncon áll a XIII. századi vár. A Gyulaffy család birtokában vált híressé, majd a Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben, a kurucok hősiesen védték a császári seregek ellen. Végül a túlerő miatt feladták, a császáriak pedig lerombolták. A romokhoz szőlők és rétek között vezet az út, fenn pedig 360 fokos kilátás tárul elénk a Balatonra, a Badacsonyra és a Káli-medencére.

Hegyesdi vár – apró erőd a vulkáni kúpon

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

A Balaton-felvidéken, Hegyesd község határában található a Hegyesdi vár, ami egy 281 méter magas vulkáni kúpon helyezkedik el. Korai története nem ismert, feltételezhető, hogy a tatárjárás után épült. A kis magánvár a Pölöskei, a Herczeg és végül a Rozgonyi család birtokában volt. Katonai szerepét 1561 áprilisában bizonyította, amikor a Veszprémet 1552 óta birtokló törökök rajtaütéssel elfoglalták. 1562 tavaszán Gyulaffy László vezetésével magyar csapatok visszafoglalták, Salm győri főkapitány tüzérsége segítségével pedig földig rombolták, hogy ne lehessen többé használni.

Essegvár – a Bakony peremének vára

fotó © Fedor Béla | Csodálatos Magyarország

A XIII. században épült Essegvár romjai Bánd községben találhatók. 1309-től a Lőrinte család birtokába került, akik innen vették az Essegvári nevet. 1401-ben a Zsigmond elleni összeesküvés miatt elvesztették birtokaikat. Később az Újlaki család birtokolta, majd a veszprémi káptalanra hagyták. 1552-ben, amikor a török bevette Veszprémet, a környék várainak kapitányai felrobbantották, hogy ne kerülhessen ellenséges kézre. A maradványokat később a környék lakói hordták szét házaik építéséhez.

Fehérkő vár – a déli part őrtornya

fotó: Csodálatos Balaton

Kereki település délnyugati végén, a Levelesi erdőben állnak Fehérkő várának romjai. Első írásos említése 1336-ból ismert, 1396-ig királyi várként szolgált. Mátyás halála után Habsburg Miksa csapatai törtek be a Dunántúlra, és Kereki várát is elfoglalták. 1494-ben már elhagyott romként említik. 1530-ban Perneszi Ferenc vásárolta meg, de ekkorra katonai szerepe elenyészett. 1544-ben a magyar katonaság robbantotta fel, nehogy török kézre kerüljön. A rom köveit később házak és templomok építéséhez használták fel.

Fonyód – a Palánkvár emléke

fotó: Fonyód

Az első fonyódi erődítményt 1544 után kezdték építeni, és 1548-ból származik az első hiteles említése. A kb. 60 × 60 méteres, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromainak. Csak 1575-ben, kapitánya, Palonai Magyar Bálint halála után sikerült bevenniük. A törökök lerombolták, nehogy a magyarok visszafoglalják. A rom köveit a 19. században a lakosság építkezésekhez hordta szét; mára csak a várárok maradt meg.

Zádor-vár – befejezetlen erősség Pécsely mellett

fotó: Mészöly János | Csodálatos Balaton

A Balaton-felvidéki Pécsely közelében található Zádorvár építését a 14. század második felében, 1370 után kezdte meg a Szalók nemzetségből származó Benedek bán. A veszprémi káptalan azonban pert indított a hegy tulajdonjoga miatt, emiatt az építkezés évekig állt, és végül soha nem fejezték be. A vár így komoly katonai szerepet nem töltött be. Ma romantikus romként, szabadon bejárhatóan áll a környék erdős magaslatán.

Kapcsolódó