A Kis-Balaton nádassal, nyílt vízfelületekkel, mocsarakkal és gazdag madárvilággal tarkított vidéke a Balaton térségének egyik különleges természeti területe.

Fekete István regényeinek világa is ehhez a tájhoz kötődik, amelynek megóvásáért már több mint egy évszázada dolgoznak természetvédők. Idén újabb fontos évfordulóhoz érkezett a Kis-Balaton: negyven évvel ezelőtt, 1986-ban hozták létre a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzetet.

Az évforduló alkalmából szeptember 18-án Keszthely-Fenékpusztán rendeztek konferenciát, ahol a terület múltja mellett a jelenlegi természetvédelmi kihívásokról is szó esett.

A védelem története jóval korábban kezdődött

Bár a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet 1986-ban jött létre, a terület védelmének története ennél jóval régebbre nyúlik vissza. A különleges madárvilág megóvásának szükségességére már Herman Ottó felhívta a figyelmet a 19. század végén, később pedig Vönöczky Schenk Jakab is sokat tett a kis-balatoni madárvilág védelméért.

Az első jelentős jogi lépés 1951-ben történt, amikor 1403 hektáros területet jegyeztek be a természetvédelmi törzskönyvbe.

Újabb mérföldkő 1986-ban következett: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének rendelkezése alapján a védett terület Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet néven mintegy 150 négyzetkilométerre bővült.

A Kis-Balaton 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy a vizes élőhelyek védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely is.

Európa egyik legnagyobb összefüggő nádasa

A 40. évforduló alkalmából rendezett konferencián elhangzottak szerint a Kis-Balaton ad otthont Európa hatodik legnagyobb összefüggő nádasának.

A terület elsősorban rendkívül gazdag madárvilágáról ismert. A magyar állami természetvédelem hivatalos nyilvántartása szerint eddig 260 olyan madárfajt figyeltek meg itt, amely védett vagy valamely nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik, és ezek közel fele fészkel is a területen. Megtalálható itt többek között a nagy kócsag, a kis kárókatona, a cigányréce és a rétisas is. A Kis-Balaton vidraállománya szintén jelentős.

A táj arculatát nádasok, sásosok, mocsaras élőhelyek és nyílt vízfelületek határozzák meg. A Kis-Balaton ugyanakkor nemcsak természetvédelmi szempontból fontos: a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer a Balaton vízminőségének védelmében is jelentős szerepet tölt be.

A lecsapolástól a vízvédelmi rendszerig

A Kis-Balaton mai képének megértéséhez vissza kell nyúlni a korábbi évszázadok vízrendezéseihez. A lecsapolások és a Zala szabályozása jelentősen átalakították az egykori mocsárvilágot, a 20. század első felére pedig a vizes élőhelyek visszaszorulása egyre jelentősebbé vált.

A 20. század második felében újabb fordulat következett. A Balaton vízminőségének romlása miatt ismét előtérbe került a Kis-Balaton vízvédelmi szerepe. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kialakításáról 1979-ben született döntés. A rendszer feladata a Zala folyón keresztül a Balatonba érkező külső tápanyagterhelés visszatartása.

A Tüskevár világát is őrzi a Kis-Balaton

A Kis-Balaton Fekete István művei révén a magyar irodalom egyik jól ismert tája is. A Tüskevár és a Téli berek történetei ezt a nádasokkal, mocsarakkal és nyílt vizekkel tagolt vidéket idézik meg.

Az író emlékét a Diás-szigeten kialakított Fekete István-emlékhely őrzi, ahol a regénybeli Matula kunyhóját idéző épület is látható. A Diás-sziget fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, ezért kizárólag a Kis-Balaton Látogatóközpontból induló szakvezetés során látogatható.

A Kis-Balaton ma is felfedezhető

A térség megismerésének egyik kiindulópontja a Keszthely-Fenékpusztán működő Kis-Balaton Látogatóközpont, ahol interaktív kiállítás mutatja be a vidék természeti értékeit és élővilágát. Innen indulnak a Diás-szigetre vezető szakvezetések is.

A Kis-Balaton másik népszerű kirándulóhelye a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum. Itt él Magyarország legnagyobb látogatható bivalycsordája, a rezervátumban pedig kitáblázott sétaút és kilátó is várja az érdeklődőket.

Önállóan is felkereshető a Kányavári-sziget, amely a jellegzetes fahídon keresztül közelíthető meg. Itt vezet végig a közel két kilométer hosszú Búbos vöcsök tanösvény, amelynek 15 állomása elsősorban a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be.

A Kis-Balaton jelentős része ugyanakkor védett vagy fokozottan védett terület, ezért nem minden része járható be szabadon. Kirándulás előtt érdemes tájékozódni az adott helyszín látogatási feltételeiről.

A vízhiány egyre nagyobb kihívást jelent

A negyvenéves évforduló alkalmából rendezett konferencián nemcsak a Kis-Balaton múltjáról, hanem a terület jelenlegi állapotáról és jövőjéről is szó esett.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának beszámolója szerint 2026 nyarán a Kis-Balatonnál olyan jelentős vízhiány alakult ki, hogy az üzemelési engedélyben előírt vízszinteket sem tudták tartani. A nyári párolgási veszteség meghaladta a Zalán érkező vízutánpótlást, miközben hónapok óta csak minimális vízmennyiség jutott tovább a Balatonba.

A sekélyebb nádas és sásos területeken már néhány tíz centiméteres vízszintcsökkenés is nagy területek kiszáradásához vezethet. A konferencián elhangzottak szerint jelenleg azt is vizsgálják, milyen mértékben érintette a szárazság a nádasokat.

A változó éghajlati körülmények az élővilágra is hatással vannak. A hűvös, nedves élőhelyekhez kötődő fajok számára egyre kevesebb megfelelő terület maradhat, miközben délebbi elterjedésű fajok is megjelennek.

Negyven évvel a tájvédelmi körzet létrehozása után így a Kis-Balaton védelme továbbra is folyamatos feladat. A nádasokkal, mocsarakkal és nyílt vizekkel tagolt vidék egyszerre őrzi az egykori berek hangulatát, Fekete István regényeinek emlékét és Magyarország egyik legjelentősebb vizes élőhelyét.

Kapcsolódó

TOP 20+1 látnivaló a Balaton körül

A Csodálatos Balaton minden szakasza egyedi, számos természeti és épített örökség, pazar látnivalók tárháza. TOP 20 balatoni látnivaló.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek