Költészet napja: felfedezésre váró kilátók, emlékhelyek és programok a Balatonnál

Balaton

2024. április 3. Halász Gabi Csodálatos Balaton

Megosztás:

A magyar költészet napja – április 11-én, József Attila születésnapján – kiemelt jelentőséggel bír a magyar kultúrában.

A Balaton nem csak fizikai térként, hanem mint érzelmek, gondolatok forrása is fontos szerepet játszott a magyar költészet történetében. Számos híres magyar költő pihent a magyar tenger partján, s személyes élményeket, inspirációt merítettek ebből a gyönyörű tájból.

Műveikben gyakran megjelennek a Balaton látványos tájai, a tóhoz fűződő érzelmek és a természettel való mély kapcsolat, amelyek egyben a nemzeti identitás és a helyi kultúra kifejeződései is.

Kilátók a Balatonnál, amelyek költők nevét viselik

A költők nevét viselő kilátók híd szerepet töltenek be a múlt és a jelen között, lehetővé téve a látogatók számára, hogy közelebbről megismerjék a magyar költészet nagy alakjainak életét, művészetét és inspirációjának forrásait.

Badacsony

A Badacsony csúcsán, 438 méter magasan tör az ég felé a Kisfaludy-kilátó, ahonnan igéző panoráma nyílik. Kisfaludy Sándor (1772. szeptember 27.-1844. október 28.) tekinthető a magyar irodalmi romantika úttörőjének. A várromokhoz fűződő lírai elbeszéléséiben – Somló, Tátika, Csobáncz avagy Regék a magyar elő-időből – romantikus szerelmi történetek sokaságát sorakoztatta fel. Múzsáját, későbbi feleségét, egy badacsonyi szüreten találta meg, és ő állt a Balatonfüreden található első kőszínház létrehozása mögött. A 18 méter magas kilátót borovifenyőből készült burkolat fedi, és spirális lépcsőn keresztül juthatunk fel a tetejére, ahonnan a Káli-medence és a környező tanúhegyek, köztük a Szent György-hegy, a Gulács és a Tóti-hegy csodálhatók meg.

fotó: Csodálatos Balaton

Balatonfüred

A balatonfüredi Tamás-hegyen álló Jókai-kilátó a Tihanyi-félsziget és Balatonfüred csodálatos panorámáját kínálja. Jókai Mór (1825. február 18.–1904. május 5.) valósággal rajongott Balatonfüredért, 25 nyarat töltött el saját füredi villájában, melyben ma a Jókai Mór Emlékház működik. Így nem is kérdés, hogy Balatonfüred 317 magas Tamás-hegyén emelkedő kilátó miért is romantikus regényírás nagymesteréről kapta nevét. A balatoni táj ihletésében kiemelkedő művek sorát írta, köztük 1872-ben a mindmáig legnépszerűbb, Az arany ember regényét. A kilátóig a gigantikus Tamás-hegyi kereszttől az Aranyember útja tanösvény vezet fel, ahonnan 360 fokos panoráma tárul elénk.

fotó: Csodálatos Balaton

Balatongyörök

A csodálatos Balatonra és a tanúhegyekre nyílik kilátás a balatongyöröki Batsányi-kilátóból, amely a Boncsostetőn áll. A kilátó névadója, Batsányi János (1763. május 9.–1845. május 12.) a felvilágosodás költője, aki több szálon is kötődött a Balatonhoz. Tapolcán született és iskolái egy részét Keszthelyen végezte. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát, s négy nyelven verselt: magyarul, latinul, németül és franciául. A három szintes, 12,7 méter magas, fából épült, lapos sátortetős toronyból egyedülálló a panoráma.

fotó: Kerekes Norbert | Csodálatos Balaton

Balatonkenese

Balatonkenesén egy adótorony köré építettek kilátót, mely Soós Lajos (1856. augusztus 7.–1902. július 2.) költő nevét viseli. Soós Csajágon nevelkedett, de már fiatal korában átjárt a nagybátyjához Balatonkenesére, s édesapja halála után az édesanyjával oda is költözött. Verseit megyei és dunántúli lapok közölték, ígéretes tehetségnek indult, de nem teljesedett ki költőként. Halála után végső nyughelye is Balatonkenesén van, emlékére a magas parton obeliszket emeltek, s nevét viseli a település körüli hegyek egyike, a Soós-hegy. A kilátóból hosszában tekinthetünk végig a Balatonon.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Balaton

Csopak

1972-ben emelték a Csopakot északról határoló Csákány-hegy tetejére a fából épült kilátót, mely Endrődi Sándor (1850. január 16.–1920. november 7.) nevét viseli. Volt néhány esztendő Arany János halála és Ady Endre megjelenése között, amikor nem egy jó ízlésű, irodalmat szerető és olvasó ember Endrődi Sándort tartotta az akkor élő legjobb magyar költőnek. S bár életében rendkívül népszerű volt, később hamar feledésbe merült. A kilátó teljes magassága 18,5, a járószintje pedig 11,52 méter. A toronyról páratlan kilátás nyílik a Bakonyra és a Balaton keleti medencéjére. A kilátót érinti a Balaton-felvidéki Kéktúra Csopak és Paloznak közötti szakasza, így mindkét településről könnyen megközelíthető.

fotó: Krisztián Fehér | Csodálatos Balaton

Gyenesdiás

A Keszthelyi-hegység lenyűgöző táját a Gyenesdiás feletti Berzsenyi-kilátóból szemlélhetjük. Berzsenyi Dániel (1776. május 7.–1836. február 24.) a legnagyobb magyar lírikusok közé tartozik, kiváló ódaköltő és a klasszikus ódának hazánk legnagyobb mestere. Életének nagy részét a Balaton déli partjához közeli Niklán töltötte, a Balaton és környéke jelentős hatást gyakorolt művészetére. Emellett Berzsenyi gyakran küzdött egészségügyi problémákkal, ami rendszeres látogatásokra késztette Balatonfüredre. Keszthelyen gróf Festetics György meghívására tett látogatása különleges esemény volt életében. Itt vett részt az első Helikon-ünnepségen, ami tovább erősítette kapcsolatát a balatoni
régió kultúrájával és annak művészeti életével. A kilátóból tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik: a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, a nagykanizsai és zalaegerszegi adótornyokkal, az észak-nyugatra a távolban magasodó hegyek már az Alpok lábai. A délre hullámzó Somogyi-dombságon túl a Mecsekig is el lehet látni, a Zengőtől a Tubesig jól kivehetők a vonulatok, és a pécsi torony is észrevehető.

fotó: Csodálatos Balaton

Emlékhelyek és programok:

Ezen a különleges napon, amikor a költészet és a természet összefonódik, fedezzük fel azokat a balatoni helyszíneket, ahol a költészet és a táj szépsége egymásra talál.

Kapcsolódó