A Madarak és fák napját ünnepeljük május 10-én

A világ első Madarak és fák napja rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg Magyarországon 1902-ben.

Hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, melynek időpontját – egy 1994-es miniszteri rendelet alapján – május 10-re tűzték ki.

Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak. A madarak és a fák egy kölcsönhatásban álló életközösség egyaránt fontos elemei, melynek megóvásáért a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok jelentős közös szakmai munkát végeznek.

Az erdőleltár közel száz különböző fafajt regisztrál az országban, amelyből kiemelt jelentősége van a 47 őshonos fafajnak. A legnagyobb területaránnyal bíró fajcsoport is őshonos fajokból áll, a különböző tölgyek ugyanis minden más fajnál többet, mintegy 600 ezer hektárnyi területet borítanak. A fafajok összetétele az utóbbi időszakban kismértékben változott: az idegenhonos nemesnyárak és a fenyők területfoglalása némileg csökkent, helyüket elsősorban hazai fajok foglalják el. Őshonos fajokból álló változatos erdők ültetését ösztönzik a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásai is, amelyekben magasabb összeg igényelhető az őshonos fajok és a vadgyümölcsök ültetése, illetve a cserjés erdőszegélyek kialakítása esetén.

Az Európában előforduló madárfajok állományainak változása, drasztikus csökkenése – amely a természeti környezetünk állapotát is jól indikálja – minden eddiginél hangsúlyosabban ráirányítja a figyelmünket a természet védelmének fontosságára. Magyarországon 230 fészkelő madárfajt tartunk nyilván, ebből 12 faj regionálisan kipusztult, míg a fajok egyharmada, 78 faj veszélyeztetett.

A madarakat és a fákat nem véletlenül emeli ki közös fókuszba, hiszen ez az immár több mint 100 éve ünnepelt jeles napunk.

Nagyon sokat tehetünk a madarakért azzal, ha óvjuk élőhelyeiket, a fákat és a bokrokat, és bár vannak olyan esetek, amikor ezek kivágása indokolt, fontos, hogy az ne a tavaszi-nyári költési időszakban történjen, hiszen az akár védett állatok és növények tömeges pusztulásához is vezethet.

Egy erdei séta, a fák illata, az erdei patakok csobogása és a lombok között átszűrődő napfény nyugtató hatású, melyet kísérleti adatokkal is alátámasztottak. A japánoknak külön szavuk is van az erdőben létre, az erdei fürdőzésre – ez a shinrin-yoku.

Tehát nincs más dolgunk, mint kényelmes cipőben, biztonságot nyújtó túrabakancsban útra kelni, és felfedezni a Csodálatos Balaton erdeit, parkjait és sétányait testi-lelki egészségünk érdekében. De figyeljük a természetre, ne okozzunk kárt, és ne csak e jeles napon, hanem az év minden szakában.

Ehhez adunk ötletet, fotókkal bemutatva néhány  pazar helyszínt, túracélt.

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!