Fedezd fel ősszel Keszthelyt – ahol már a kastély helyén is kastély állt

A Balatonon véget ér ugyan a klasszikus riviéra hangulat az ősz beköszöntével, ám a csendesebb, borongósabb évszak visszavárja mindazokat, akiknek a kánikulában nem volt kedvük bebarangolni kedvenc környéküket.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A magyar tenger legnyugatibb csücskén található Keszthely pedig valóban olyan hely, amibe könnyű beleszeretni.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Tette ezt néhány emberöltővel ezelőtt a Festetics család is, akik az 1700-as években megteremtették a keszthelyi uradalmat, amely hamarosan európai szinten is ismert kulturális, oktatási és gazdasági központtá nőtte ki magát.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Magát a várost 1247-ben említik először írásos formában egy kápolna kapcsán, amely egykor a mai kastély előtti szökőkutak helyén állt.

Az oklevélben megnevezett másik kápolna sem áll már, amelyet a fő-téri templom mellett, a Várkertben feltárt körtemplommal azonosítottak.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

S hogy volt-e egykor vár a várkert helyén?

Bizony volt az is. Nagy Lajos király idején Keszthely királyi birtok volt, amelyet a 14. század második felében a király Lackfi István székely ispánnak, az ország nádorának adományozott, aki ferences rendi szerzeteseket telepített Keszthelyre. Nekik köszönhető a Fő-téren ma is álló, 1390 körül elkészült gótikus templom, amelyhez anno zárt udvarral rendelkező kolostor kapcsolódott.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A nádor vörös márvány sírköve, akit a következő király leváltott, majd felkoncoltatott, és birtokait is elkobozta, ma is látható a templomban – Magyarország legnagyobb gótikus freskóival együtt, amelyeket 1974-ben fedeztek fel.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A keszthelyi végvár a Kőszeg ellen vonuló törökök idején, az 1550-es évek közepén a kolostor és a templom királyi parancsra történő erődítéséből jött létre, s közel 200 évig állt.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A Pethő család, akik hosszú időre a város földbirtokosai lettek, a vár körül körbesáncolták a várost, amihez a köveket a fenékpusztai római castellumból hordatták ide.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A latin „castellum” (erődítmény), amelyből a mai angol „castle” és magyar „kastély” szó is eredeztethető, vélhetően a város névadója is.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

És valóban, Keszt-hely akkor is, ma is egy csodálatos “kastélyos” hely.

Az egykor 44 toronnyal büszkélkedő fenékpusztai római Valcum erőd, amely hosszú évszázadokon át a nyugat-balatoni térség egyetlen átkelőjénél állt, több szálon is összefonódik Keszthely történelmével.

Például a Festeticsekkel, akiknek öröksége a városban szinte mindenütt jelen van.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A Pethő család tulajdonát 1739-ben vásárolta meg a Mária Terézia által aranysarkantyús lovaggá ütött Festetics Kristóf, aki 1745-ben a középkori romos Pethő-várkastély helyén építtette meg a mai kastély egyszintes elődjét, majd később városi kórházat is alapított.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fiának, gróf Festetics Pálnak, a Magyar Kamara alelnökének köszönhető az eredetileg háromosztályos gimnázium, amelyben 1772-ben kezdődött meg az oktatás. A ma ismert épület 1892-ben készült el a premontrei szerzetesek gazdasági udvarának helyén, s immáron nyolcosztályos főgimnáziumként működött.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Apja nyomdokain haladva gróf Festetics György, „a legnagyobb magyar” anyai nagybátyja, aki új épületszárnnyal, könyvtárral és kápolnával toldatta meg a családi kastélyt, 1797-ben megalapítja Európa első agrár főiskoláját, a Georgikont.

1817-ben első alkalommal hívta életre a ma is népszerű keszthelyi Helikoni Ünnepségeket a helybéli gimnázium, a Georgikon és a zeneiskola tanulóinak, valamint korának jeles dunántúli íróinak, költőinek részvételével.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A Festetics kastélyban működő Helikon Kastélymúzeum az őszi tematikus napok programsorozat keretében a kastély olyan részeit is megnyitja a látogatók előtt, amelyek egyébként zárva vannak a nagyközönség előtt.

S akár az őszi színvarázst akarjuk élvezni, akár a Balaton egyetlen szigetfürdőjében gyönyörködni, akár az 1905-ben alapított 19 hektáros Helikon park ódon fái közt vagy az azt szegélyező villasoron andalogni fel a város szívébe, felfedezni az aprócska ámde érdekes múzeumokat, a napi ajánlott lépésszámot észrevétlenül is lazán túl fogjuk teljesíteni.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Ha kisgyermekes családi hétvégére vágyunk, a kastélyban szervezetten keresgélhetnek a kicsik, élvezhetik a modellvasút kiállítás fantasztikus terepasztalait vagy a pálmaház és madárpark lenyűgöző élővilágát, a Balatoni Múzeumban az állandó kiállítások mellett virtuális időutazást tehetünk a római erődben, sőt, a gyerekek itt akár kütyüzhetnek is, hiszen egy kincskereső applikáció segítségével akár múzeumigazgatók is lehetnek.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

A belvárosi múzeumokban pedig valóban mindennek szenteltek elég teret, s külön kiállítást – giccseknek, kínzóeszközöknek, a csigaparlamentnek, egy történelmi panoptikumnak, viselettörténetet bemutató babáknak,ám mindenképp érdemes kideríteni azt is, mit rejt a Matulárium, és van-e benne “Téli berek”…

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Amit nem szabad kihagyni:

  • a Festetics kastélyhoz tartozó tematikus múzeumokat, melyek kombinált jeggyel látogathatók,
  • a kosztümös nosztalgia fotózást a kastélyban,
  • a sétáló utcáról nyíló hangulatos múzeumokat,
  • a Balatoni Múzeumot, amelyben szabaduló szoba is van,
  • az ország legnagyobb gótikus freskóit a fő-téri Magyarok Nagyasszonya templomban,
  • a kerek fürdőszigetet, amely 1864-ben épült, s ma újra 1893-as, duplatornyos, eredeti pompájában áll,
  • a Fenyves Allét, amely a kastélyudvart kötötte össze a fenékpusztai kiskastéllyal.

Fotó: Noé Veronika | CsodálatosBalaton

Tudtad?

  • A Helikon, a napjainkban is 2 évente megrendezésre kerülő, 20 művészeti kategóriában zajló, középiskolások kulturális seregszemléje a görög mitológia múzsáinak lakhelye után kapta a nevét.
  • a Helikon Könyvtár, Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 90 ezer, főleg 18. kötettel és eredeti berendezéssel rendelkezik.
  • Festetics György gróf fia, Tasziló volt az, aki megvalósította a kastély rég dédelgetett U alakját, s építtette fel a tornyot.
  • Az 1898-ban alapított Balatoni Múzeum a tó egyetlen hivatalos múzeuma, ahol kősimogató is van.
  • A Helikon-emlékművet 1921-ben emelték a Keszthely szívében fekvő Helikon parkban, amelyet Tasziló 1883-ban adott át Keszthely városának örökös használatra.
  • Egyes források szerint Festetics Tasziló azért telepítette a feketefenyő fasort, mert nem akart a Kossuth Lajosról elnevezett főutcán eljutni fenéki birtokára.
  • A Netflix egy új fantasy sorozatában, az idén bemutatott „Árnyék és csont”-ban a Festetics kastély alakítja a Kis Palotát, amely az egyik fő helyszín.
  • A Hídember és a Kincsem egyes jeleneteit Keszthelyen forgatták.

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!