Az erődtemplom, mint Balatonalmádi legősibb épülete, a város címerében is megjelenik.

A mai Vörösberényt, középkori nevén Szárberényt Géza fejedelem 990 körül a veszprémvölgyi apácáknak ajándékozta. A település legkorábbi említése egy 1109-ben kelt oklevélben tűnik föl, templomát először 1297-ben említik.

A Balaton-felvidék egyedüli épen maradt erődtemploma, a ma már Balatonalmádihoz tartozó, egykor önálló községben, Vörösberényben.

fotó © Simon Zoltán

A román kori alapokra épült templom, az ásatási eredmények szerint, már a 11-12. században állt, valaha ugyanis temető vette körül, amelyet később megszüntettek. Az épület az Árpád-kortól kezdve több szakaszban épülve nyerte el mai alakját. Az első, talán még 12. századi, egyhajós és a hajóval azonos szélességű, egyenes szentéllyel emelt templom volt, amelynek déli oldalára a 13. században azzal egybebontott újabb hajót és oldalszentélyt építettek. A 14-15. században gótikus stílusban építik át.

A templom falaiban egy Szent István korában épült falusi egyház nyomai rejtőznek.

fotó © Simon Zoltán

A reformáció térhódításával a falu lakossága áttért az új vallásra és használatba vette a hívek nélkül maradt templomot. A török hódoltság idején Veszprém után 1567-ben Vörösberény is török kézre került, melynek során a templom is károkat szenvedett. 1625-ben II. Ferdinánd Vörösberényt a győri jezsuitáknak adományozta, az új tulajdonos igényt tart a templomra és 1700 körül fegyverrel elfoglalja.

fotó © Simon Zoltán

A romos állapotba került templom helyreállítása a török kiűzését követően történik meg, de ekkor jellegében nem változtatják meg. Ezt követően a templom birtoklásáért többször harcolnak a reformátusok és a katolikusok, de 1737-et követően végleg a reformátusoké marad, mert minden erőszakos törekvésnek ellenállnak.

A templomot lőréses, támpilléres erődfal veszi körül.

fotó © Simon Zoltán

A torony barokk hagymasisakja

fotó © Simon Zoltán

E harcok során építik át a reformátusok a középkori eredetű falat erősített, lőrésekkel tűzdelt védelmi célú erődfallá. A helyzet rendeződésével 1789-ben nagyszabású átépítéseket hajtanak végre, ekkor nyeri el a templom a mai barokkos formáját. 1899-ben megépítik a keleti karzatot és ezzel a templom építési munkái be is fejeződnek.

Az északi oldal egyik támpillére

fotó © Simon Zoltán

Az épület műemléki helyreállítására, feltárására 1967-ben kerül sor, ekkor bontották ki az eredeti középkori falakat is.

fotó © Simon Zoltán

Kapcsolódó

6+1 hangulatos híd a Balaton körül

Néha csak átlépkedünk rajtuk, sokszor ők maguk a látványosságok: olyan balatoni hidakat gyűjtöttünk össze, melyekhez feltétlenül látogass el.

Kapcsolódó

8 gyógyító ösvény a Balatonnál

Csökkenti a stresszt, a depressziót, erősíti az immunrendszerünket, no meg az izmainkat is, ha naponta 10 ezer lépést teszünk meg.