Az Árpád-kor a magyar királyság első háromszáz éve: az államalapítástól egészen 1301-ig tartott.

Az ebben az időszakban emelt épületek egy részének már csak romjai láthatóak, azonban vannak még az idő vasfogát, és a történelem viharait túlélő templomok, melyek falai ma is állnak.

A Balaton környéki Árpád-kori templomokból ajánlunk most tíz csodaszép építményt.

Balatonalmádi

A város címerében is szereplő Vörösberényi Erődített Református templom feltehetően már a 11-12. században állt, s több szakaszban nyerte el mai alakját. Az első, talán még 12. századi, egyhajós és a hajóval azonos szélességű, egyenes szentéllyel emelt templom volt, amelynek déli oldalára a 13. században azzal egybebontott újabb hajót és oldalszentélyt építettek. A 14-15. században gótikus stílusban építik át. A török időkben károkat szenvedett, később többször is harcoltak a reformátusok és a katolikusok a birtoklásáért. Ekkor építik át a reformátusok a középkori eredetű falat erősített, lőrésekkel tűzdelt védelmi célú erődfallá. A helyzet rendeződésével 1789-ben nagyszabású átépítéseket hajtanak végre, ekkor nyeri el a templom a mai barokkos formáját. 1899-ben megépítik a keleti karzatot és ezzel a templom építési munkái be is fejeződnek.

fotó © Simon Zoltán

Felsőörs

A vörös színű kőből, a 13. században épített Bűnbánó Szent Mária Magdolna-plébániatemplom a 14. században dongaboltozatot és új padlót kapott, kisebb átalakítást végeztek a 16. század elején is. A mohácsi vész után kifosztották, tűz is pusztította, de az átfogó felújítással egészen a 18. századig várni kellett: Padányi Bíró Márton prépost állíttatta helyre a templomot az 1740-es években. A templom talán legszebb és legértékesebb részei a bélletes nyugati kapuja és tornyának gazdag díszítésű homlokzata és a három oromzatos, félköríves, egymástól kettős csomóval elválasztott ablak.

fotó © Simon Zoltán

Hévíz

A gyógyfürdő városának, Hévíznek a legrégebbi múlttal rendelkező temploma, a Szent Magdolna templom az Egregyi városrészben áll. Építésének pontos ideje nem ismert, feltehetően a 13. század közepére tehető: először 1341-ben említik írásos emlékek. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, 1731-ben átépítették, meghagyva a templom középkori formáját, majd majd az évek során többször is renoválták. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyet áttekinthető. A tornya három emeletes és csürlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít.

fotó © Heviz.hu

Kisapáti

A Szent György-hegy keleti oldalán, a Kisapáti felett álló Szent Kereszt-kápolnát a 13. század első felében építették. A templom egyenes szentélyzáródású, apró résablakokkal rendelkező, torony nélküli falusi templom volt, mely a török korban rommá vált. Később, a 18. században felújították, ám a 19. századtól pusztulni hagyták. A romot 1958-ban feltárták, renoválták, lefedték. A kápolna szentélyében késő középkori oltár, illetve szintén középkori festett freskótöredékek ma is láthatók.

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

Litér

Az egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel rendelkező templomot a 13. században, korai gótikus stílusban építették. 1582-ben már romos volt, 1784-ben újjáépítették, majd 1794-ben tornyot is kapott. A homokkőből épült díszes kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült a 13. század második felében. A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik.

fotó © Simon Zoltán

Monoszló

A 12-13. században emelt templom, melyet eredetileg Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel, Monoszló legrégebbi épülete. A templom eredetileg román stílusban épült, majd 1820-as években népi empire stílusban átépítették. A bordás, keresztboltos hajó elé a 19. század első felében klasszicista tornyot építettek. A templom legszebb része a múlt század hetvenes éveiben feltárt és helyreállított bélletes román kapuzat, életfa motívummal.

fotó © Monoszló

Paloznak

A Balaton északi partján, a Bakony-hegység déli lábánál fekvő Paloznak első kőépítménye az Árpád-kori templom. Bár 1352-ben írnak róla először, valószínűleg a 11. században építették, s csak a fele lehetett a jelenleginek. A félköríves alaprajzú szentély talán már az építésekor boltozva volt, de a mainál rövidebb templomhajó boltozat nélküli sík és fából ácsolt menyezettel rendelkezett a középkorban. A román kori részleteket a templom mai hajójának déli oldalán ablakok, bejárati kapuk jelzik. A templomhajó nyugati fele az új, a gótika jeleit magán viselő csúcsíves záródású másik déli irányba nyíló oldalkapuval, valamint a kapu felett vörös homokkőből készült keretes, csúcsíves lőrésablakkal már egy későbbi 13-14. századra utaló bővítés jele. A jelenlegi torony egy még későbbi építmény. A Szent István vértanú templom a 18. század végén nyerte el mai formáját.

fotó © Sáhó Sándor | Csodálatos Balaton

Sóly

Sóly egyhajós, egyenes-záródású templomát hazánk legrégebbi falusi templomaként említik. A ma látható barokk stílusú templom helyén állt az ősi kápolna, melyet István király emeltetett Koppány vezér felett aratott győzelme után Sólyban. Az 1009-ből származó királyi okirat a fogadalmi kápolnát az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. Az 1997-ben megkezdődött falfeltárási kutatások közben a templom legrégebbi falain festmények nyomaira bukkantak. A református templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben. Az eddigi izgalmas leletek után most egy páratlan temetkezésre bukkantak: két holttestet úgy temettek közös sírba, hogy az egyik átkarolja a másikat.Ezt a sólyi Rómeó és Júlia-nak nevezik.

fotó © Kalamona

Tihany

Az 1055-ben, I. András által alapított Tihanyi Bencés Apátság altemploma egyike a hazánk legszebb román kori építészeti emlékének. Ott található I. András király síremléke, amely az egyetlen olyan középkori magyar királysír, amely az eredeti helyén maradt meg. Az altemplom háromhajós, három oszlop párra támaszkodó terét a szentélybe felvezető lépcső két oldala mellett elhelyezett lejáraton lehet megközelíteni. Az évszázadok során többször átalakították, felújították, padlózatát felbontották, felásták, vakolatát leverték. A mai formájában, a román kori hangulatot visszaidézve 1955-től látható. Fölé a 18 században emelték a magyarországi barokk építészet egyik jelentős alkotását, az apátsági templomot.

fotó © Csodálatos Balaton

Zánka

A Balaton-felvidék legkorábbi és legépebben megmaradt templomai közé tartozik a Szent István tiszteletére szentelt zánkai templom, melyet először az 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Feltehetően a 12. században emelték, a 18. században pedig késő barokk stílusban felújították, majd 100 évvel később toronnyal bővítették. A templom ritkasága a hajó keleti oldalán nyíló szentély, amely négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor, amelyre később a tornyot emelték.

fotó © Zánka

Kapcsolódó

7 balatoni templom- és várrom, ahova mindenképp látogass el

A fantasztikus természeti adottságokon kívül gazdag múltidéző épített örökséggel is büszkélkedhetnek a balatoni és környékbeli települések.