Alsóörs gyöngyszeme: a Vöröskő tanösvény, ahol a múlt és a természet összeér

A Balaton-felvidék egyik különleges természeti csodája a Vöröskő tanösvény, amely egyedülálló tájképpel és földtani érdekességekkel várja a látogatókat.

Ha szereted a túrázást, a múltba visszarepítő geológiai látványosságokat és az érintetlen természetet, akkor ezt az útvonalat mindenképpen érdemes felfedezned.

Alsóörs és környéke különösen gazdag földtani értékekben: a félsivatagos környezetben, ősi folyók mentén mintegy 260 millió éve lerakódott üledékekből képződött vörös homokkő meghatározó eleme a tájnak és az épített örökségnek. A kőbányászatnak köszönhetően számos épület, kerítés és támfal készült ebből a könnyen faragható kőzetből, amelynek története szorosan összefonódik a helyi mesterek, a kőfaragók (ritzerek) munkásságával.

A Vöröskő tanösvény bemutatása

A Vöröskő tanösvény az alsóörsi amfiteátrum szomszédságában található, hossza 850 méter. A túra könnyen teljesíthető, így ideális családoknak, kezdő túrázóknak és természetkedvelőknek egyaránt. A tanösvény egy régi bányaudvart körbejárva mutatja be a terület geológiai értékeit és a vörös homokkő felhasználásának történetét.

A tanösvény tábláiról megtudhatjuk például, hogy 250 millió évvel ezelőtt – amikor ez a kőzet keletkezett – a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerincesek 70%-a pusztult ki. Azt is megismerhetjük, hogy a vörös homokkő apró kvarckristályokból áll, amelyek kiváló építőanyaggá teszik. Emellett a bányászat történetébe is betekintést nyerhetünk, valamint megismerhetjük azokat a bányászdinasztiákat, amelyek generációkon átívelő munkájukkal hozzájárultak a térség fejlődéséhez.

A vörös homokkő bányászatának története

Az alsóörsi tájképet és épített környezetet alapvetően meghatározza a vörös homokkő. Az itt található jól faragható kőzetet évezredek óta felhasználják. Az 1970-es évek végéig működő kőbánya nyersanyagát nemcsak a faluban és a közeli szőlőhegyeken használták fel, hanem még a budapesti Déli pályaudvar építéséhez is szállították.

A bányászat utáni tájrendezés 2001-ben történt meg, amikor kiépítették a tanösvényt is. A terület korlátait, erdei bútorait és információs tábláit 2015–2016 között újították fel a Zöld Forrás pályázat támogatásával. A munkálatokat a Pangea Egyesület végezte, együttműködésben az alsóörsi önkormányzattal és a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geoparkot irányító Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal. Az elismerés sem maradt el: 2016-ban Alsóörs nyerte el az „Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban” díjat.

Hogyan alakult ki a vörös homokkő?

A vörös homokkő története 250-260 millió évre, a perm időszak végére nyúlik vissza, amikor bolygónk egyetlen hatalmas szuperkontinensben, a Pangeában egyesült. A Balaton-felvidéki homokkő formáció anyaga az Egyenlítő közelében, száraz, félsivatagos környezetben kanyargó folyók medrében rakódott le. Az üledékek kavicskővé (konglomerátummá) és homokkővé cementálódtak az évmilliók során.

A rétegsorok vörös színét elsősorban a vasásványok, főként a hematit jelenléte okozza. A homokkő a földkéreg lassú mozgása során került mai helyére. Szenült, kovásodott növényi maradványokon kívül ősmaradványokat ritkán találunk benne.

Élet a vörös homokkőn

A vörös homokkő alapkőzeten kialakult talajok alacsony mésztartalmuk miatt enyhén savanyúak, ami kedvez a növények tápanyagfelvételének és javítja a talaj vízháztartását. Ennek eredményeként a Balatonra lejtő, száraz és meleg hegyoldalakhoz képest itt dúsabb növényzet és zártabb erdők alakulnak ki. A legjellemzőbb fafajok a csertölgy és a kocsánytalan tölgy, amelyek mellett virágos kőris és barkócaberkenye is megtalálható.

Az erdők aljnövényzete ritkás, mohapárnák és különleges gombafajok is előfordulnak itt. A tölgyesek különösen gazdag élővilágnak adnak otthont: nagy hőscincérek és tölgyfa-szenderek repkednek nyáron, pisze denevérek suhannak a fák között, míg a nagy pelék őszi csemegéjükre, a húsos som és a vadkörte termésére várnak. A korhadó fatörzsek és a holt faanyag kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémában, tápanyagot biztosítva a következő növényi generációk számára.

Túratipp

Ha hosszabb kirándulást tervezel, a Vöröskő tanösvény felfedezése után érdemes ellátogatni a Csere-hegyi kilátóhoz, amely gyönyörű panorámát nyújt a Balatonra és a Bakonyra. A Somlyó-hegyi kilátó szintén remek célpont, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére. Mindkét kilátó könnyen megközelíthető, és kiváló lehetőség egy hosszabb túrához a környék felfedezésére.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!