Ötszáz éves falak őrzik Kinizsi Pál kolostorának emlékét Nagyvázsonyban

Nagyvázsony határában, a Kinizsi-vártól rövid sétára találhatók a Szent Mihály tiszteletére emelt pálos kolostor romjai.

A 15. század végén alapított rendház története szorosan összefonódik Mátyás király híres hadvezérének életével: Kinizsi Pál nemcsak az építkezést támogatta, hanem végső nyughelyéül is a kolostor templomát választotta. A szerzetesek egykori otthonához két jelentős magyar nyelvemlék, a Festetics-kódex és a Czech-kódex keletkezése is kapcsolódik.

Kinizsi Pál és Magyar Balázs alapította a kolostort

A nagyvázsonyi pálos kolostor alapítása Kinizsi Pálhoz és apósához, Magyar Balázshoz kötődik. A két főúr 1483-ban alapította a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt rendházat, amelyet a pálos szerzeteseknek adományoztak.

Kinizsi Pál 1472-ben kapta meg Nagyvázsonyt Mátyás királytól. A hadvezér jelentős építkezéseket kezdeményezett birtokán: megerősíttette a várat, és a település egyházi intézményeinek fejlesztését is támogatta.

A kolostort egy korábban itt álló templom helyén emelték. Az 1483-as alapítólevél idején az építkezés már folyamatban volt, a késő gótikus épületegyüttes kialakítása pedig a következő években folytatódott.

Az alapítók birtokokkal és rendszeres jövedelmekkel gondoskodtak a szerzetesek ellátásáról. A rendházat családi temetkezőhelynek is szánták, ami különös jelentőséget adott a templomnak.

Kinizsi Pál 1494-ben kelt végrendeletében további 800 forintot hagyott a kolostor építésére, ami arra utal, hogy az épületegyüttes ekkor még nem készült el teljesen.

A rendház a pálosok magyarországi kolostorhálózatának részeként működött. A 13. században alapított szerzetesrend tagjai az imádság és a közösségi élet mellett könyvmásolással és más szellemi tevékenységekkel is foglalkoztak.

Késő gótikus templom és kerengő

A kolostor késő gótikus stílusban épült. A templom egyetlen hajóból és sokszögzáródású szentélyből állt, belső terét gazdagon kialakított boltozat fedte.

A templomhoz kapcsolódó rendház helyiségei egy belső udvar köré szerveződtek. Az udvart kerengő övezte, amely összeköttetést biztosított a szerzetesek által használt épületrészek között.

A templom északi falának jelentős része ma is áll. A kolostor alacsonyabb alapfalai pedig lehetővé teszik, hogy a látogatók kövessék az egykori épületek elrendezését, és felismerjék a kerengő, valamint a hozzá kapcsolódó helyiségek helyét.

A kolostortemplomban temették el Kinizsi Pált

Kinizsi Pál 1494 novemberében hunyt el, miután évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott a Magyar Királyság déli határainak védelmében és a török elleni hadjáratokban.

A hadvezért az általa alapított nagyvázsonyi kolostor templomának szentélyében helyezték örök nyugalomra. Sírját vörösmárvány síremlék jelölte, amelynek töredékei évszázadokkal később kerültek elő.

A templomban temették el Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is, akinek sírhelye a diadalív déli oldalánál, egy mellékoltár közelében volt.

A síremlékek a kolostor pusztulását követően megrongálódtak. Az 1920-as években Németh Gábor nagyvázsonyi plébános végzett kutatásokat a romterületen, amelyek során több középkori sírkőtöredék is napvilágra került.

Kinizsi Pál síremlékének fennmaradt darabjai ma a nagyvázsonyi vár történeti emlékei közé tartoznak.

A nagyvázsonyi pálosok két értékes kódexe

A nagyvázsonyi pálosok munkájának legértékesebb emlékei közé tartozik két magyar nyelvű kéziratos imádságoskönyv, a Festetics-kódex és a Czech-kódex.

A Festetics-kódex 1492 és 1494 között készült Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára. A pergamenre írt, 208 levélből álló kézirat magyar nyelvű imádságokat tartalmaz, lapjait díszes iniciálék és családi címerek ékesítik.

A könyv egyik különösen érdekes részlete egy Kinizsi Pál betegségéhez kapcsolódó imádság. Ez a szöveg a kézirat keletkezésének időpontjához is fontos támpontot nyújt.

A Festetics-kódex jelentőségét növeli, hogy abból az időszakból származik, amikor a magyar nyelvű írásbeliség még viszonylag kevés fennmaradt emlékkel rendelkezett. A kézirat ma az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében található.

Magyar Benigna számára készült az 1513-ra datált Czech-kódex is. A 98 levélből álló imádságoskönyvet egy Fráter M. néven ismert pálos szerzetes másolta. A kéziratot jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi.

A török háborúk vetettek véget a kolostor működésének

A mohácsi csatavesztést követő évtizedekben a Dunántúl egyre nagyobb területeit érintették a török hadjáratok. A katonai fenyegetés Nagyvázsony környékén is bizonytalanná tette az életet.

A pálos szerzetesek helyzete fokozatosan ellehetetlenült. Székesfehérvár 1543-as török elfoglalása után a közösség tagjainak többsége elhagyta a kolostort, és Pápára menekült. Az értékesebb felszerelési tárgyak és könyvek egy részét magukkal vitték.

A kolostor pusztulása az 1552-es hadieseményekhez kapcsolódik. Veszprém török kézre kerülése után a környékbeli nemesek attól tartottak, hogy az ellenséges csapatok a rendház épületeit katonai célokra használhatják fel, és onnan veszélyeztethetik a közeli nagyvázsonyi várat.

A kolostort ezért felrobbantották, hogy ne válhasson török támaszponttá. Az eseményről későbbi történeti források is beszámolnak.

Az épületegyüttes többé nem épült újjá. A következő évszázadokban falainak egy része leomlott, köveit pedig építkezésekhez hordták el. A templom magasabb falrészei és a rendház alapjai azonban fennmaradtak.

A kolostorrom Nagyvázsony nyugati határában, a Kinizsi-vártól néhány száz méterre található. A település központjából a temető irányában, fás környezetben vezető úton közelíthető meg.

A romterületen a templom fennmaradt falai mellett a kolostor alapjai is láthatók. A falmaradványok alapján felismerhető az egykori templomhajó, a szentély és a rendház elhelyezkedése.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként a legjobb programokról, inspiráló úti tippekről!