A fák között rejtőző salföldi pálos kolostor a Balaton-felvidéken
Az erdő mélyén csend és nyugalom telepszik a templom- és kolostor romjaira, ahol egykoron a pálos rend apró közössége élt.
Az eredeti templom valószínűleg nem a pálos rend építészeti munkájának eredménye, hanem a szerzetesek egy már meglévő román kápolnát vettek birtokukba, melyet később körülépítéssel saját igényeik szerint kibővítettek.
Az újjáépített templom már a pálos rend sajátos építési stílusának jegyeit viseli: a templomépületet keletre tájolták, ehhez a kolostor északról csatlakozik.A templom egyhajós, 21,6 m hosszú, és 7,9 m széles volt.
1475 körül késő gótikus stílusban átépítették, ekkor került hozzá a még ma is látható, hosszú szentély.
Feltehetőleg csúcsíves keresztboltozat borította. Nyolcszög alakú, a nagyvázsonyi temploméhoz hasonló hálóboltozatos mennyezetű szentélye a gótikára jellemzően a hajóval körülbelül azonos szélességű, poligonálisan záródik.
A hajótól egy gótikus diadalív választja el a szentélyt
A kolostort az Atyusz nembéli kőkúti Sal család alapíthatta az 1260-as évek körül, első említése a 13. század közepéről származik. 1442-ben a pálos rend generális perjele felajánlotta a ferences szerzeteseknek a kolostort, mely valószínűleg elnéptelenedett a belháborúk alatt. Arról nincs adat, hogy a ferencesek beköltöztek volna.
1475-ben István bíboros a kolostor javára búcsút engedélyezett. Ezekre az évekre tehető a kolostor gótikus stílusu átépítése.
Hogy mikor néptelenedett el teljesen a kolostor, arról nincs adat, de Gyöngyösi Gergely pálos generális Inventáriumában (1520-as évek) már nem szerepelt a monostor.
Az üresen álló épület az évszázadok alatt lassan az enyészetté lett. Évtizedekig kincsvadászok is bolygatták, így az 1959, 1961-62-es ásatásokra már jóformán kifosztották a gazdag emlékeket rejtő földet.
A salföldi kolostor maradványainak állagvédelme először 1958-ban vetődött fel az Országos Műemléki Felügyelőségen, minimális régészeti feltárásra azonban csak 1959-ben került sor az egykori templom területén. A kutatással egy időben megtörtént a legnagyobb mértékben megrongálódott részek állagvédelme is. A tájékozódó ásatás után 1962-ben teljes régészeti feltárást végeztek a kolostornál. A területet kitisztították, majd 1963-ban a későgótikus templom- és kolostorromot konzerválták, állagát biztosították.
2002-2003-ban a Bakonyerdő Zrt. kialakított egy pihenőhelyet a rom előtti tisztáson asztalokkal, padokkal, tűzrakóhellyel, majd 2004 és 2007 között a kolostorromot is helyreállították.