A legszélesebb körben megtartott magyarországi madár ünnep a Madarak és fák napja, melynek időpontja – egy 1994-es miniszteri rendelet alapján – május 10.

A több száz éves múltra visszatekintő ünnep Chernel Istvánhoz kötődik. A kőszegi ornitológus (1865–1922) már fiatal kora óta érdeklődött a madarak iránt. 1890-től részt vett a Herman Ottó által szervezett madárvonulási megfigyelésekben. Fő műve az 1899-ben megjelent Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre című munkája. Herman Ottó halála után őt bízták meg az Ornitológiai Központ vezetésével.

A világ első Madarak és fák napját, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján, Chernel István 1902-ben Kőszegen rendezte meg. Hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára.

Az első világháború kitörése, az addig minden évben megrendezett ünnepet megszakította. A két világháború között az iskolákra bízták a Madarak és fák napjának megünneplését. A II. világháború után sokáig nem is hallunk e jeles napról, csak az 1954. évi madárvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet említi ismét, mint a madárvédelem tömegmozgalommá való fejlesztésének egyik eszközét. Legközelebb az 1982-ben kiadott természetvédelmi törvény záró rendelkezései között találkozunk vele, hagyományként említve. A rendszerváltozás után ismét feléledt megtartása, s egy 1994-es miniszteri rendelet alapján május 10-re tették ennek ünnepét.

A hosszú évek során, a madarak mellett, egyre nagyobb szerepet kaptak a fák is e jeles nap alkalmával. A fák ugyanis lassítják az éghajlatváltozást: egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg szén-dioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid…), és évente kb. 4000 liter vízpárát juttat a levegőbe. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek, hiszen néhány óra a természetben csodát tesz.

2020-ban az erdei fülesbaglyot választották az év madarának, az év fája pedig a tatár juhar lett.

Kapcsolódó

10 éve nem látott madár jelent meg Tihanyban

A csíkosfejű nádiposzáta Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.

Nézzétek ÉLŐben webkameráinkon a Balatont