Gejzírkúpok nyomában: kirándulás a Tihanyi-félsziget vulkáni múltjába

Itthon

2025. július 29. Halász Gabi János Mészöly

Megosztás:

A Balaton egyik legkülönlegesebb természeti kincse a Tihanyi-félszigeten található gejzírmező, amely lenyűgöző felszíni formáival és izgalmas geológiai múltjával egyaránt magával ragadja a látogatókat.

A különleges kőalakzatok, a tanösvény és a páratlan kilátás miatt ideális célpont rövidebb kirándulásokhoz, családi sétákhoz vagy egy csendes, természetközeli délutánhoz.

Vulkáni örökség a Balaton partján

A mai Tihanyi-félsziget térségében a vulkáni működés kb. 8–7,5 millió évvel ezelőtt, a miocén földtörténeti kor kései szakaszában indult be. A felszínt ekkor vulkáni tufából és bazalttufából álló rétegek borították be. A vulkáni tevékenység lecsendesedése után, mintegy 5–4 millió évvel ezelőtt, megindult az utóvulkáni működés, amely során a földkéreg repedésein keresztül forró víz és gőz tört fel a felszín közelébe.

A feltörő szénsavas hévizek kalcium-karbonátot (mészkövet) szállítottak, amely a felszínen kicsapódva rétegről rétegre építette fel azokat a kúpszerű, porózus mészkőképződményeket, amelyeket ma gejzírkúpokként ismerünk. Bár elnevezésük utalhat a híres izlandi gejzírekre, ezek a képződmények nem vízből kilövellő gejzírek maradványai, hanem szénsavas hőforrások üledékes képződményei.

A gejzírtevékenység befejeződése után a kúpok megmaradtak, és az erózió formáló hatásának köszönhetően ma is látványos, változatos alakzatokat mutatnak – a térség egyedülálló földtani emlékeiként.

3 / 6

Gejzírkúpok nyomában: kirándulás a Tihanyi-félsziget vulkáni múltjába

FOTÓ: János Mészöly

Látványos kúpformák a tanösvény mentén

A gejzírmező mintegy 40 kúpból áll, ezek közül több is jól beazonosítható a tanösvény mentén:
• Aranyház-forráskúp – A legismertebb kúpot sárgás zuzmók borítják, amelyek napsütésben aranylóan ragyognak.
• Átjáró-kúp – Természetes nyílása miatt alagútszerűen átjárható, különösen kedvelt a gyerekek körében.
• Kalapos-kúp – Tetején kalapszerű kőzetdarab ül, innen kapta nevét.
• Borsóköves-forráskúp – Felülete gömbölyded mészrögökből, ún. borsókövekből áll.
• Hármashegyi-forráskúp – A félsziget egyik legnagyobb kúpja, látványos természeti képződmény.

Ezek a formációk nemcsak látványosak, hanem földtani értékük miatt védelmet élveznek: a gejzírmező a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Lóczy Lajos Tanösvény – geológiai örökség nyomában

A gejzírmezőt érintő Lóczy Lajos Tanösvény a félsziget legfontosabb természeti és földtani értékeit mutatja be. A mintegy 14 km hosszú, zöld „T” jelzésű útvonal nevét id. Lóczy Lajos (1849–1920) földrajztudósról kapta, aki elsőként térképezte fel tudományosan a Balaton-felvidék geológiáját.

A tanösvény bejárása során olyan állomások sorakoznak, mint a Gejzírmező, az Aranyház, a Borsóköves-kúp, az Átjáró-kúp, a Kalapos-kúp vagy a Tomboló vulkánok világa nevű sziklaképződmény. A túraútvonal nagy része könnyen járható, és 2022-ben korszerű, játékos táblarendszert kapott, így kifejezetten élvezetes és tanulságos családi program is lehet.

A tanösvény több kiindulópontból elérhető: például a Belső-tó partjától, az Őrtorony-kilátónál, vagy a Kis-erdő-tető közeléből is megkezdhető a séta.

6 / 6

Gejzírkúpok nyomában: kirándulás a Tihanyi-félsziget vulkáni múltjába

FOTÓ: János Mészöly

Védelem és elismerés nemzetközi szinten

A Tihanyi-félsziget hazánk egyik legértékesebb természeti területe: 1952-ben itt jött létre az első magyar tájvédelmi körzet, amely 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részévé vált. A terület 2003-ban elnyerte az Európa Tanács Európa Diplomáját, amellyel a védett területek kiemelkedő európai példáit ismerik el.

A félsziget egy része a Natura 2000 ökológiai hálózatba is beletartozik, továbbá a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark tagjaként is szerepel. Ezek a minősítések a tihanyi táj földtani, élővilági és tájképi értékeinek nemzetközi jelentőségét is hangsúlyozzák.

Kapcsolódó