Itthon
Ezek az elhagyatott templomromok és történelmi épületek nemcsak a múlt emlékeit őrzik, hanem lehetőséget adnak arra, hogy visszalépjünk az időben és felfedezzük a régió elfeledett részeit.
A romantikus, néha kísérteties atmoszféra tökéletes díszlete egy felfedező túrának, ahol a történelem, a természet és a misztikum találkozik.

fotó: Taál István | Csodálatos Magyarország
A Salföldi Pálos kolostorrom egy sűrű erdő mélyén rejtőzik, és a középkori építészet egyik legépebben megmaradt emléke. A templom falai egészen a tető magasságáig megmaradtak, így a látogatók ma is megcsodálhatják a gótikus stílusú, íves ablakokat és boltíveket. A templom keleti tájolású, északi oldalához kapcsolódott a kolostor, melynek közepén állt egy kőkút, amely ma is látható. Az épületegyüttest valószínűleg a 16. század közepén, a török hadjáratok idején pusztították el, bár már azelőtt elnéptelenedett. Évszázadokon keresztül állt magányosan, mígnem a 18-19. században, Salföld újjáépítése során sok kövét elhordták. Ugyanekkor bontották el a kolostorhoz tartozó vízzáró gátat is, amelyet a közeli Burnót-patakon építettek az egykori szerzetesek.
A kolostorrom megközelítése önmagában is izgalmas túrát jelent, hiszen egy árnyas erdei ösvény vezet a romokhoz. Az erdő csendje és a lehulló falevelek különleges atmoszférát teremtenek, amely csak fokozza a hely történelmi jelentőségét. A kolostorrom környéke az egyik legnyugodtabb és legeldugottabb hely a Balaton környékén, így ideális választás azoknak, akik szeretnének elszakadni a turisták zajától és elmerülni a természetben.
A Balaton-felvidék hegyeinek egyik legkisebbike a 217 méter magas Sabar-hegy, melynek tövében, Káptalantóti határában templomrom idézi a régmúltat. A 13. századi templomot valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt, melyet 1600-ban említenek utoljára, a török korban pusztult el, s feltehetően a templomot is ekkoriban hagyták el. A templom mind a romantika, mind a gótika stílusjegyeit magán hordozza, egyenes szentélyzáródású, rézsűs résablakokkal, néhány fala magasan megmaradt.
A romokat egy kellemes túraútvonalon érhetjük el, amely ősszel különösen szép, hiszen a fák lombkoronái aranyló színekben pompáznak. A helyszín ideális azoknak, akik szeretik a természetjárást és a történelmi látnivalókat. A környék gazdag borászatokban is, így a templomrom meglátogatása után érdemes egy helyi borászatban megpihenni és megkóstolni a híres Balaton-felvidéki borokat.

fotó: Stanics Márta | Csodálatos Balaton
A Rádpusztai templomrom nemcsak a Balaton déli partjának, hanem egész Magyarországnak az egyik legszebb műemléki látványossága. A templomot valószínűleg a 13. században emelték késő román stílusban. Eredetileg egy lapos, jól kiégetett, vörös téglából falazott félköríves szentélyből és egy hossznégyszögű hajóból állt. A megmaradt falak 8-10 méter magasak, és még néhány támpillér is látható. Az utóbbi években rendezték a környéket és parkosították a régi temetőt.
Ősszel a templomrom környéke különösen hangulatos, amikor a fák sárga és vörös lombjai körülölelik a romokat. A helyszín csendes és nyugodt, így tökéletes célpont egy családi kiránduláshoz vagy egy baráti túrához. A templomromhoz vezető út jól járható, és akár egy rövid piknikre is alkalmas terület található a közelben, ahol a látogatók élvezhetik az őszi természet szépségét.
A Balaton-felvidék mélyén, a szőlőültetvényekkel és erdőkkel övezett Szentantalfa közelében található a Szentantalfai templomrom. Ez az elhagyatott helyszín egy igazi rejtett kincs, amely csendes nyugalmával hívogatja a látogatókat. A templomrom az egykori Szentbalázs falu a 12., más források szerint a 13. században épített templomának maradványa. Tornya szinte teljes épségben megmaradt. A templomhoz kripta és sekrestyekápolna is épült, a torony felőli oldalon háromnyílású kegyúri karzat látható. Különösen szép a nyugati oldalon kialakított, gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapu. Román kori szentélye kívül négyszögletes záródású, belül íves. A templomtól egyedülálló kilátás nyílik a Nivegy-völgyre, a Balaton nyugati medencéjére, a Hegyestűre, és a távolban még a Badacsony feltűnik.
A templomrom környezete különösen ősszel gyönyörű, ahogy a fák lombjai aranyszínben tündökölnek. A helyszín csendes és nyugodt, így tökéletes célpont azok számára, akik szeretnék felfedezni a Balaton-felvidék kevésbé ismert látnivalóit.

fotó: Csodálatos Balaton
Dörgicse, a Balaton-felvidék egyik bájos települése, három templomromot is őriz. Ezek közül az Alsódörgicsei Boldogasszony-templom a legismertebb, melyet a 13. században emelték a Gernye-hegy oldalába. A román stílusú, egyenes szentélyzáródású templomot 1268-ban említik írásos források először. Az impozáns épület, melyet a 15. században paplakkal, melléképületekkel bővítették és bekerítették, a 17. században leégett. Ma már csak a romok maradtak fenn, de a helyszín különleges atmoszférájával elvarázsolja a látogatókat.
A templomrom környéke ősszel különösen megkapó látványt nyújt: a szőlőültetvények és a domboldal felett magasodó romok között sétálva igazi időutazásra indulhatunk. A templom egykori falai, boltívei és a még álló templomtorony különleges fényképezési lehetőségeket nyújtanak. A környező vidék nyugalmával és a természet közelségével egyaránt remek helyszínt biztosít egy hosszabb túrához vagy rövidebb sétához.
A Töttöskáli templomrom a Balaton-felvidék egyik kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb történelmi látnivalója. Az egykori templom valószínűleg 12-13. századi, tehát az Árpád-korban épülhetett. Kialakítását tekintve keletelt épület volt, azaz nyugat-keleti hosszirányban épült úgy, hogy a hívők kelet felé imádkoztak benne. Szentélye egyenes záródású, résablakai közül már csak a szentély D-i oldalán maradt meg egy. A török 1531-ben elpusztította a falut és a templomot is, amelyet később újjáépítették s egészen a 19. századig használták. 1876-ban viszont már romként írnak róla. A romok azonban a mai napig lenyűgöző látványt nyújtanak, különösen ősszel, amikor a környező erdők és mezők aranyszínben tündökölnek.
A templomromhoz vezető út kellemes séta, és a helyszín ideális azoknak, akik szeretnék elkerülni a zsúfolt turistalátványosságokat. A Töttöskáli templomrom csendes nyugalma és a természet közelsége egyaránt vonzó célpontot jelent az őszi kirándulók számára.

fotó: Csodálatos Balaton
A Tátika vár a Keszthelyi-hegység egyik legizgalmasabb várromja, s feltehetően Magyarország legrégebben épült magánvára, ahonnan a Budáról Itáliába vezető utat ellenőrizték. A tatárjárás előtt a Tátika nemzetség építette, majd tőlük Károly Róbert elkobozta és a veszprémi püspöknek adta, aki a felső hegyen új várat épített. Nagy Lajos uralkodása alatt ez a vár is a Lackfi testvérekhez került, de haláluk után előbb királyi birtok, majd szintén a Gersei Pethő családé lett. Az elhanyagolt várat 1538-ban a veszprémi püspök, 1589-ben pedig a törökök foglalták el, majd Rezi várával együtt a haditanács leromboltatta. A várrom egy magaslaton található, ahonnan mesés kilátás nyílik a környező vidékre. Ősszel a hegyek és völgyek aranyszínű lombkoronával borítva különleges hangulatot árasztanak.

fotó: Csodálatos Balaton
Csobánc vára a Balaton-felvidék egyik leglátványosabb várromja, amely egy magas hegy tetején áll. A Gyulaffy család építtette saját birtokaik védelmére a tatárjárás után. 1491-ben, Mátyás halála után az osztrákok megtámadták a dunántúli várakat, így Csobáncot megerősítették. Komoly katonai szerepet a törökök ideje alatt kapott, amikor a győri főkapitánysághoz csatolták és végvár lett. Legismertebb kapitánya Gyulaffy László volt. Csobánc várában kezdte pályafutását Béri Balogh Ádám, a későbbi kuruc hadvezér. A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1707-ben, a kurucok megvédték a várat ostromló Rabutin generális (lovassági tábornok, az erdélyi császári haderő parancsnoka) ellen. Később a várat elhagyták és lerombolták.
Ősszel a Csobánc hegy különösen szép, amikor a környező erdők arany és vörös színekbe borulnak. A várhoz vezető túra közepes nehézségű, de a kilátás a csúcson minden fáradságot megér. A Csobánc vára ideális célpont egy családi kiránduláshoz vagy egy romantikus túrához, ahol a történelem és a természet találkozik.

fotó: Csodálatos Balaton
A Rezi vár egy másik eldugott várrom a Keszthelyi-hegységben, melyet egy jól védhető, meredek dolomitbércre valószínűleg a 14. században építtette a Péc nembeli Apor báró. Később Nagy Lajos király a Lackfi testvéreknek adományozta, majd 1433-ban a Gersei Pethő nemesi család kezébe adta. Ők egészen 1589-ig birtokolták, amikor a Haditanács engedélyével, Tátika várával együtt lerombolták. Ősszel a Rezi várhoz vezető túra különösen szép, amikor a fák lombkoronája arany és vörös színekbe borul. A várhoz vezető út jól járható, így ideális kirándulási célpont családoknak és természetjáróknak egyaránt. A Rezi várrom felfedezése különleges élményt nyújt, ahol a történelem és a természet találkozik.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!