Az ördögi Hévízi-tó, amelyet legendák öveznek

A rege szerint a környék földjeit egykor maga az ördög szántotta, és ekéjének nyomában – hatalmas sugárban – meleg víz tört a felszínre, s így jött létre a Hévízi-tó.

Hévíz és kivételes adottságú tava a Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben, a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területen fekszik.

Magyarország egyik legkedveltebb fürdő- és nyaralóhelye, a főváros után ide látogat el a legtöbb turista az országban.

Varázslatos atmoszférája és világhírű gyógyfürdője messze földön híressé teszi a Balatontól mindössze néhány kilométerre fekvő települést.

A Hévízi-tó csodatévő hatásáról több legenda is szól, hogy ezekből mennyi az igazság, azt nehéz eldönteni, de egy biztos: a tó vize és az arra épülő kezelések számos betegség gyógyításában hatásos.

De térjünk vissza a legendákhoz

A tó keletkezéséről szóló egyik ókori legenda Flavius Theodor császárhoz kötődik, a kereszténységet államvallássá tevő uralkodó csodálatos gyógyulásának történetét idézi fel. Amikor megbetegedett, a későbbi császár még csak kisgyerek volt. Dajkája nagyon féltette, aggodalmában imádkozni kezdett. Szűz Mária ezt meghallva meleg vizet és gyógyító iszapot fakasztott, és a kisfiú ettől meggyógyult. A legendán túl ismeretes, hogy a hévízi tóvizet 1796-ban Szláby Ferenc vetette alá tudományos vizsgálatnak, mely alátámasztotta gyógyhatását. A mai napig számos gyógyulni vágyó látogat el ide.

Egy másik történet szerint, Tátika várurának szépséges leánya, akinek mindkét lába béna volt, megfürdött a tóban és visszanyerte egészségét, na és a fess Rezy Sándor kapitány is menten beleszeretett. Csobánc várában boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

Tátika vára. Fotó © Csodálatos Balaton

Jöjjenek a tények

A Hévízi-tó vize, a Balaton kialakulásával egy időben, mintegy 20-22 ezer éve tört fel. A föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek először a Balatonba ömlöttek. Ám klímaváltozások hatására a Balaton vízszintje lesüllyedt, így a Hévízi-tő egykori hatalmas tómedrében az ott élő buja növényzet elhalt, belőle tőzegláp keletkezett. A Hévízi-völgy lápos, tőzeges, sík felszíne a tótól keletre 1-1,5 km-re, dél felé a Zala medréig, északon a Gyöngyösi csárda fölé nyúlik.

A vízben található radioaktív szénizotópok mennyiségéből megállapították, hogy a mai forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a Bakonyból, a Keszthelyi-hegységből és a Zalai-dombságról gyűltek össze. A hideg karsztvíz csupán kis mélységbe hatolt, a hévizek jóval mélyebbről érkeznek: a triász kori dolomit rétegekben melegedtek fel. Útjuk során különféle fémeket, kőzeteket oldottak ki, és hoznak magukkal – ebben rejlik gyógyító erejük.

A Hévízi-tó ovális alakú és mintegy 38, 5 méter mélyről fakad, 44,4 ezer négyzetméteren terül el és 50 hektáros véderdő övezi.

Gyógyhatásától függetlenül is egészen különleges képződmény, mivel csak Új-Zélandon van hasonló földrajzi jelenség. Az UNESCO a világ legnagyobb vízfelületű melegvízű, biológiailag aktív gyógytavát és környékét 1993-ban védetté nyilvánította.

A termálvíz hőmérséklete 30 foknál magasabb – még fagypont alatt is csak 23-25 fokra hűl – melegével, áramlásával, felhajtó erejével pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre. A vízben oldott anyagok a bőrön keresztül felszívódva és a fürdőző által a vízpárát belélegezve hatnak.

A hévízi gyógykúra lényege, hogy a felhalmozott tudományos tapasztalatoknak, a sok évtizedes, sőt évszázados orvosi gyakorlatnak megfelelően „adagolják” a betegeknek a fürdőt. A kezelésben szerepe van a víz hőfokának, a kémiai összetételének, az iszapnak, a levegőnek, a radioaktív sugárzásnak és az éghajlatnak.

Ezeket kombinálják sok egyéb gyógymóddal: gyógyszeres, elektromos- és más kezelésekkel.

Nézd a Hévízi Tófürdőt ÉLŐben webkameránkon keresztül!

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!