Világörökséget céloz Hévíz: tervpályázat a tófürdő és a kórház megújítására

Hévíz

2026. február 23. Halász Gabi Csodálatos Magyarország

Megosztás:

A hévízi gyógyfürdő és kórház komplex fejlesztésére tervpályázatot írtak ki. A pályázók július végéig nyújthatják be a három ütemben meghatározott feladatokra vonatkozó javaslataikat.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón jelezte: Hévízt a világörökség részeként szeretnék elismertetni, ebben pedig jelentős szerepe van a gyógyfürdő és a kórház átfogó megújításának. Olyan fejlesztést kívánnak megvalósítani, amelyet a társadalmi egyeztetések során a helyi civil szervezetek és a helyben élők is támogatni tudnak.

A képviselő hozzátette: az elmúlt évben is „nagyon konstruktív, előremutató egyeztetéseket” folytattak az önkormányzattal, a civilekkel és a helyben élőkkel. A pályázatra beérkező elképzelésekről szeptember végéig szakmai zsűri dönt, amelyben Hévíz polgármestere és a balatoni főépítész is részt vesz.

„A legkomplexebb feladat” – ütemezés és menetrend

Perényi Lóránt, az ÉKM építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: az eddigi tervpályázatokhoz viszonyítva ez a legkomplexebb, és talán a legnagyobb kihívást jelentő feladat.

A pályázat iránt érdeklődőknek hamarosan helyszíni bejárást tartanak, ezt követően kérdezési lehetőséget biztosítanak, majd több mint három hónap áll rendelkezésre a pályaművek benyújtására. A bírálóbizottság a nyár végén ül össze, az eredményt szeptember végén hirdethetik ki.

Tervezésből kivitelezés: tárgyalásos eljárás, többéves folyamat

Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a tervpályázat lezárulta után hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással választják ki azt, aki az engedélyezési és a kiviteli terveket elkészíti. Számításaik szerint 2027 első negyedévében zárulhat le ez az eljárás, ezt követően egy év áll rendelkezésre a részletes tervek kidolgozására.

Kiemelte: a folyamatos működőképesség fenntartása mellett, ütemezetten zajlanak majd a munkálatok, ezért a tervezés is szakaszos lesz – akárcsak a bontási és az építési feladatok, amelyek 2027 második felétől indulhatnak. Elvárás, hogy az elképzelések megfeleljenek az értékmentés és az értékteremtés alapelvének, a magas színvonalú egészségügyi és turisztikai szempontok mellett.

Helyi nézőpont: „a következő száz évet határozza meg”

Naszádos Péter, Hévíz polgármestere úgy vélekedett: több mint száz éve nem volt Hévíznek és a fürdőnek egységes koncepciója, az új elképzelések pedig a város következő száz évét határozhatják meg.

Üdvözölte, hogy az önkormányzat és a civil szervezetek három minisztériummal együttműködve alakították ki azt a szakmai koncepciót, amely az egészségről és az egészségturizmusról egyaránt szól. Megfogalmazása szerint a fejlesztés nemcsak Hévíznek és térségének, hanem az egész magyarországi turizmusnak is új lendületet adhat.

Három ütemben rendezik újra a funkciókat

A tervezési program három ütemre bontja a tervezendő funkciócsoportokat. Az első ütem a tófürdőt és a hozzá legszorosabban kapcsolódó funkciókat, épületeket érinti: részleges bontással, újjáépítéssel, felújítással, valamint egy új épület megtervezésével számol. A második ütemben a Szent András kórházhoz kapcsolódó épületek és funkcionális egységek rendezése szerepel, a harmadik ütem pedig a turisztikai funkcióegységek megtervezésére koncentrál.

Költségek: még nem becsülhetők, de a szempontok rögzítettek

Nyul Zoltán hozzátette: sem a tervezési, sem a kivitelezési munkák költségei nem becsülhetők még, de a beruházás minden bizonnyal rendkívül költségigényes és sok évig tartó finanszírozási igényű lesz. A tervpályázat értékelésénél a funkcionális és esztétikai szempontok mellett kiemelten fontos lesz a gazdaságossági és fenntarthatósági követelményrendszer.

A magas költségvetési terheket jelentő, ugyanakkor „komoly társadalmi és gazdasági haszonnal járó” beruházás forrásigényeit ütemezetten nyújtják majd be a kormánynak.

A Festeticsektől a mai fejlesztési programig

A tó hasznosítása 1795-ben kezdődött: Festetics György gróf ekkor építtette az első fürdőépületet. Az 1900-as évek elején Reischl Vencel jelentős fejlesztésekkel nemzetközi szintre emelte a helyet. Az épületegyüttest azóta többször átalakították, majd az 1986-os tűzeset után újjáépítették.

A tavi fürdőház 1968-ban épült, 2005-ben a korszaknak megfelelő technológiai megoldásokkal modernizálták. Az épület sajátossága, hogy cölöpökre támaszkodva áll a vízben, ami különleges üzemeltetési és karbantartási feltételeket igényel. Az állapotát 2008 óta rendszeresen geodéziai mérésekkel ellenőrzik.

A 2023-ban végzett vizsgálatok a központi épületrész jelentősebb mozgását mutatták ki. A részletes elemzések szerint a tó aljából a gyógyvízzel együtt felszálló gázok károsították a cölöpfejeket, ami végül a lezáráshoz vezetett.

Kapcsolódó