A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít.

A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.

Létezik egy hasonló termál tó Új-Zélandon, amelyik alapterületre nagyobb mint a hévízi tó, mégsem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Lényeges különbség a két tó között az, hogy az Új-Zélandi tóban nem lehet fürdeni és nem használható gyógyászati célokra sem, mivel túl magas a hőmérséklete.

Tudtad, hogy a hévízi tó

• vízének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri?
• vize állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le. Ez a kétirányú áramlás állandó mozgásban tartja a  tó vizét és ezáltal egyfajta masszírozó hatást éreznek a fürdőzők?
• érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen? Amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat?
• Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet?

A HÉVÍZI-TÓ METSZETI KÉPE

A HÉVÍZI-TÓ TÖRTÉNETE

A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jelei voltak a hőforrások, így poéldául az Őshévíz feltörése.

A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. E mellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk.

Fotó © Csodálatos Balaton

A LEGENDÁK CSODÁKHOZ KÖTŐDNEK, MÁRPEDIG HÉVÍZ ÖNMAGÁBAN EGY CSODA.

Legendák a római korokból

A tó keletkezéséről, gyógyító erejéről született ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

Egy másik történet az öreg Dubius esete, a római korba visz minket. Valcumban (a mai Fenékpusztán) élt a derék 80 éves Dubius, aki az erőd írnoka volt, és rettegő ura bicegő és házsártos feleségének Dubiának. Az öreget valóságos házi sárkánnyal nyomorította a sors. Reumás volt az öreg Dubia, talán ezért volt olyan kiállhatatlan. Egyszer Dubius a környékbeli büdös tó partján sétálgatott. Látta, hogy az erdei vadak oda járnak, megfürdetik fájó tagjaikat a vízben, s egyszerre vidám kedvvel, ugrándozva távoznak a csodás tóból. No szaladt haza a jó öreg Dubius, noszogatta az asszonyt, jöjjön vele a megfiatalító forráshoz. S mint az ilyen régi történetekben lenni szokott, az öregasszony csak egyszer merült meg a vízben, s mintha elfújták volna a betegségét. Boldog megelégedéssel, fiatalon tért vissza otthonába.

Kerubok

A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és azért hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz, mert a kerubok a pécsi Zsolnai manufaktúrában készültek. A sas szárnyú és félig orosztlán testű mitológikus sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható.

A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket a Festetics család is. A hévízi legenda szerint, ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De sem egyikre, sem másikra még soha nem volt példa…

Török kori legendák

A szájhagyomány szerint Huszár Péter pápai vicekapitány egy cigányasszony jóslata szerint csak akkor győzhette le Ali koppány béget, ha az ütközet előtt megfürdik a csodatévő tóban. A vitéz megfürdött, és nem maradt el a győzelem!

Szintén a török korban játszódik az a történet, amelynek egy széplány, Pethő Klára, Tátika urának lánya a főszereplője: Rezi Sándor, Csobánc várának kapitánya, aki ellenséges viszonyban volt Tátika urával, gyakran látta Tátika várának bástyáin könyökölni a lányt. Rezi Sándor egy este fellovagolt Tátika várába, meghallgatást kérve az öreg Pethőtől. Csobánc várura megküzdött a lány apjával és legyőzte őt. Az öreg Pethő odaadta lánya kezét Rezi Sándornak. Ekkor derült ki, hogy a lány mindkét lábára béna. Az esküvő után – egy cigányasszony tanácsára – az ifjú pár „hévíz” partjára építette házát, hogy a lány a vízben gyakran fürödhessen. Néhány hét múlva a tó csodatévő hatására a lány meggyógyult, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.