Hévíz egregyi városrészen a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld.

Keszthely környékére már Tiberius császár (Kr. u. 14-37) uralkodása alatt telepítettek veterán katonákat. A leszerelt katonák földet kaptak, ők építettek itt villagazdaságokat. A kutatások során 11 épület nyomai kerültek elő Hévízen, közülük egynek az alapfalai konzerválva megtekinthetők a Római kori romkertben. A villagazdaság épülete 4 évszázadon át használatban volt, ez alatt többször újjáépítették.

A római korban tartós anyagokból, kővel, téglával építkeztek. Egregyen egy téglaégető kemence, freskótöredékek és mozaikszemek is előkerültek. A lakóépületeket központi fűtéssel melegítették, a tetőt nagy peremes téglákkal és kúpcserepekkel fedték.

A Hévízi-tótól észak-nyugatra több római kori, Jupiternek szentelt oltárkő került napvilágra, amit valószínűleg a tó gyógyító hatásának tiszteletére állítottak a rómaiak. Hévíz közelében pedig szőlőforgatás közben egy cserépedényben 276 db. IV. századi pénzérme is napvilágra került.

Hogyan éltek a rómaiak?

A gazdag régészeti leleteket látva sokakat elgondolkoztat, vajon hogyan is éltek a rómaiak. A 2003-ban napvilágra kerültek a Villa Rustica észak-nyugati oldalán a római fürdő maradványai is. A thermák nemcsak a fürdés céljait szolgálták, hanem a szórakozás egyéb fajtáit is. A fürdést mindig egybekapcsolták a testgyakorlással, annak elhanyagolása a lustaság jele volt. Legszívesebben labdáztak, de a futás, ugrás, ökölvívás, és diszkoszvetés is kedvelt sportáguk volt. Az idősebb emberek általában megelégedtek a sétával.

Az előkelő rómaiaknak otthon is volt fürdőberendezése, de szívesen használták a díszes közös fürdőket, a thermákat. A nyilvános fürdőket bárki látogathatta, valószínűleg így volt ez a Hévíz-tóval is.

A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata – Da Bibere (adj innom) – is tanúskodik.

Mit gondoltak a rómaiak?

A Hévízi-tó keletkezéséről több római kori legenda is ismert:

A legismertebb római kori legenda a szerint Flavius Theodosius keletrómai császár dajkájának fohászára fakasztotta a Szűz Mária a hévízi forrást, melyből egész tó keletkezett. Flavius Theodosius nevével, szobrával, sőt a róla elnevezett fesztivállal is találkozhatnak a Hévízre látogatók.

A IV. században Hévíztől 6 kilométerre, Fenékpuszta területén egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű római erőd épült, 44 toronnyal, robusztus falakkal. Az erődben élhetett Dubius, az idős gondnok és zsémbes felesége Dubia is. A legenda szerint az idős asszony reumáját a Hévízi-tó vize gyógyította meg.

A legendák tovább élnek…

Ahol egyszer csoda történt, ott bármikor újra megeshet! A Villa Rustica mellett, a „Kívánságfalon” elhelyezett Flavius-kívánságszalagok életre keltik a római kori legendát. Mára több száz Flavius-kívánságszalag gyűlt össze a hévízi vendégek kívánságaiból, akik kívántak például világbékét, egészséget és boldogságot a családjuk számára, utazást és hosszú életet, vagy sikeres érettségit. Flavius szalag kapható az Egregyi Múzeumban, a Tourinform irodában és a Webshopban.

Ami nem legenda, hanem tény. A Hévízi-tó vizétől és a gyógyvízre alapozott Hévízi Tradicionális Kúra segítségével napjainkban évente több tízezren nyerik vissza az egészségüket.

Summary

Article Name

Már a rómaiak idején is jelentős település volt Hévíz

Author

Halász Gabi

Publisher Name

CsodalatosBalaton.hu

Publisher Logo