A dunántúli erődítmények közül az egyik legépebben felmaradt és helyreállított várrom a nagyvázsonyi, az egykori Vázsonykő vára.

Építésének pontos ideje ismeretlen, egy 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált.

Építtetője a Vezsenyi (Vázsonyi) család volt. Vezsenyi László 1384-ben kapott várépítési engedélyt a barnagi birtokán felépítendő várra, melyet ma Zádor vár néven ismerünk. Különböző birtokviták miatt azonban az említett vár építésének felhagyására kényszerült, ekkor, feltehetően az 1400-as évek elején kezdődött az építkezés a vár mai helyén. A hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy fontos kereskedelmi útvonal ágazott itt el, bővizű forrás is fakadt, mely a várárkot táplálta.

1 / 5

Nagyvázsonyi vár, a legendás törökverő Kinizsi Pál erőssége

FOTÓ: Kis Mariann

FOTÓ: Kis Mariann FOTÓ: Kis Mariann FOTÓ: Kis Mariann FOTÓ: Kis Mariann FOTÓ: Kis Mariann

Külön érdekesség, hogy a vár nem a domb tetejére épült, hanem annak oldalában, elsősorban ugyanis birtokközpontnak szánták. Csak másodlagos feladata volt, hogy a várurat és családját megvédje a rajtaütésektől, és hogy ellenőrizze a kereskedelmi utakat.

3 / 5

Nagyvázsonyi vár, a legendás törökverő Kinizsi Pál erőssége

FOTÓ: Kis Mariann

A Vezsenyi család férfiágának kihalása után Vázsonykő várát Mátyás király hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta.

A rendkívüli erejéről legendássá vált vitéz a várat részben megerősítette, részben kényelmesebbé tette: palotával, kápolnával, védőművel egészítette ki, ekkor készült el az ötszintes lakótorony és a nyugati szárny második emelete. A négyszögletű torony egyébként Dunántúl legépebb állapotában megmaradt késő gótikus lakótornya.

Halála után özvegye, Magyar Benigna folytatta az építkezést, elhunytát követően férje, Kamicsáczi Horváth Márk rokonaira szállt a vár és a hozzá tartozó birtokok.

5 / 5

Nagyvázsonyi vár, a legendás törökverő Kinizsi Pál erőssége

FOTÓ: Kis Mariann

A Horváthok idejében a dunántúli végvárak láncolatába tartozott, ők birtokolták 1640-ig, majd a Zichy család tulajdonába került. A törökök csak rövid ideig, kb. 10 évig használták a várat, az 1500-as évek végén. A törökök kiűzése után a végvárak, így Vázsonykő várának hadászati jelentősége csökkent. Az új tulajdonos, a Zichy család csak rövid ideig tartózkodott a várban, inkább az 1760 körül, barokk stílusban emelt, majd 1815-ben klasszicista stílusban részben átalakított kastélyt használta lakhelyül. A vár 1756-ig az úriszék börtöne volt, majd pálinkafőzésre használták. A pálinkafőzőben történt robbanás, majd az 1857. évi tűzvész végképp megpecsételte sorsát.

A vár feltárása és részleges helyreállítása a 20. század közepén fejeződött be. A Nemzeti Várprogram keretében a 14. században épült erőd teljesen megújult: az ötszintes torony, a palotaszárny és a tetőszerkezet is látványos átalakuláson estek át.

Az építési beruházás befejeződött, jelenleg a kiállítás építése és annak előkészületei zajlanak. A vár bizonyos földszinti, szabadtéri területei – a látogatók számára kijelölt útvonalon – ingyenesen megtekinthetőek hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között.

Kapcsolódó

Nagyvázsonyi Katonai torony-kilátó, az irányítótoronyból lett messzelátó

Máig nem tisztázott, hogy pontosan mikor és ki építtette azt a tornyot, amely több évtizedes Csipkerózsika álmából felébredve a Balaton-felvidék turisztikai attrakciójaként született újjá.