FOTÓ: Mészöly János
FOTÓ: Mészöly János
FOTÓ: Mészöly János
FOTÓ: Mészöly János
FOTÓ: Mészöly János
FOTÓ: Mészöly János
Balaton
Zádor-vár romjai, melyhez feltétlenül látogass el, ha a Balaton-felvidéken jársz
Mára már visszahódította a természet az egykoron magas kőfalakkal körbe ölelt 55-65 méteres területet.
Pécsely Veszprém megyében, a Balaton-felvidéken fekszik, és kilenc településsel szomszédos: Aszófő, Balatonszőlős, Tótvázsony, Barnag, Vöröstó, Mencshely, Vászoly, Balatonudvari és Örvényes. Nevének első okleveles említése 1082-ben történik “Penchel” alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeíratta, és őket benne megerősítette. Temploma 1284-ben már szerepel, amikor Erzsébet királyné Barnag földet, melyen a királyné szakácsai laktak, a Vázsony nembeli Mencseli Búza fia Móricnak adományozta.
A községtől északra fekvő meredek hegyre, a Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) juthatunk fel a jelzett turistaúton, amely félórányi gyaloglás után a 363 méter magasságban emelkedő, a 14. század végén épült gótikus stílusú Zádor-várhoz vezet el minket.
A vár területe, az eddig feltárt tárgyi emlékekre alapozva, már az őskorból lakott volt. Az első kőépületről 1374-ben emlékeztek meg az írott források. Ekkor a Himfy Benedek – mint I. Lajos helyi adószedője – emelt épületet a mai vár területén. Mivel Himfy Benedek a veszprémi káptalan területén építkezett, a káptalan panasszal élt. A Himfy család négyéves pereskedést követő kiegyezés értelmében elhagyta a helyszínt.
A Vezsenyi család 1382-ben jelenik meg a Balaton-felvidéken, ahol többek között Barnagot kapták adományba Anjou Mária királynőtől hűségük elismeréseként.Mária királynő 1384. december 6-án kelt oklevelében Vezsenyi Lászlónak engedélyt adott egy erődített rezidencia, vár létesítésére. 1386-ra a Zádor-vár a Vezsenyi család jóvoltából elnyerte jelenlegi formáját.
Ennek eredményeképpen a vár udvara egy 55×60 méteres, közel szabályos négyszöget alkot. Az épületegyüttesen belül a déli oldal adott helyet a lakórésznek, amelyhez a keleti falsíkból kiugróan negyed körívű boltozattal záródó apszissal rendelkező kápolna csatlakozott. A déli falszakasz közepén helyezkedett el a kaputorony – amelynek bejáratát vélhetően statikai okokból idővel befalazták-, a délnyugati sarokban pedig szintén egy erős és magas torony állt.
A Vezsenyi család azonban a várat nem a saját, hanem a veszprémi káptalan földjén építette fel. A család építkezése ellen a veszprémi káptalan tiltakozással élt, és jogorvoslatért fordult. Hosszas egyezkedés – amely során a Vezsenyiek próbálták megvásárolni az építkezésben érintett birtokot- és vita kezdődött. Közben a Himfy leszármazottak is megtámadták a birtokon lévő építkezésüket lezáró, korábbi egyezséget. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi káptalan javára döntötték el, és az országbíró 1394-ben a Vezsenyieket a birtokháborítás megszüntetésére kötelezte.
A Vezsenyi família, az országbíró döntését követően, 1400-ig elhagyta a Zádor-várat, és felépítette új rezidenciáját a mai Nagyvázsony területén, ezzel megszületett Nagyvázsony vára.
A Zádor-vár a Vezsenyi család távozásával jogi értelemben lakatlanná vált, sorsára hagyva “gazdátlanul” állt a további évszázadokban, de feltételezhető, hogy ennek ellenére az épület együttest használták. 1472-ben, a Vezsenyi család férfiági kihalását követően a Balaton-felvidéki Vezsenyi-birtokokat Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. Valószínűleg emiatt emlegették a várat Kinizsi vár néven is, annak ellenére, hogy maga a vár sosem volt a Kinizsi birtokok része.
Szájhagyomány útján fenntartott emlékek alapján, Mátyás király halálát követően rövid ideig cseh huszita zsoldosok is bevették magukat a Zádor-vár falai közé, vezetőjük pedig egy, a tihanyi kolostorból kilépett szerzetes volt. A környéket sújtó zsarnokoskodásuknak, rablásaiknak -a jobbágyok folyamatos panaszát követően- a nagyvázsonyi vár kapitánya vetett végett: a martalócokat mind egy szálig levágta, vezetőjüket pedig a beismerő vallomása alapján kivégeztette.
A Zádor-vár, egészen 1600-as évekig káptalani birtokok részét képezte. A veszprémi káptalannal történt birtokrendezést követően III. Ferdinánd király birtokába került a Zádor-várnak helyt adó birtok is. 1649. december 8-án III. Ferdinánd, ezt a területet is – akkor a rajta lévő épületegyüttest Pusztavárnak hívva- Zichy Istvánnak adományozta, és így Pusztavár/Zádor-vár egészen 1945-ig a Zichy birtokok részét képezte. Zádor-várat a Zichy család sem használta, ezért nem is fordítottak figyelmet a vár megóvására, javítására.
Azzal, hogy jelentős csaták a várat nem rombolták, hozzá 1394 után nem építettek, a jelenleg álló falak változtatás nélkül az 1374-94-es évek és a kor építési időszakának jegyeit hordozzák magukon.
A romos Zádor-vártól, amely 1958-ban műemlék besorolást kapott, meseszép látvány tárul a közeli Balaton irányába.
Kapcsolódó cikkeink
Balaton
8 kihagyhatatlan vártúra a Balaton-felvidéken
Igazi időutazás részesei lehetünk a Balatonnál, hiszen megannyi várat hódíthatunk meg, melyek romjai a régmúltról mesélnek.
Balaton
