Megszépült a páratlan, Balatonra kacsintó vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna

A Szent Mihály-kápolna, amely hazánk egyetlen fogadalmi halászkápolnája, a település fölé magasodó Szent-Mihály dombon nyújtózik az ég felé.

A kápolna rekonstrukciójának első üteme során statikailag megerősítették az épületet és a tornyot, felújították a tetőszerkezetet és a homlokzatot. Ennek ünnepélyes átadásra 2023. augusztus 20-án került sor.

A munkálatok a belső tér felújításával folytatódnak majd. A legfontosabb a falak sótalanítása és a secco falfestmények megmentése, restaurálása lesz. A projekthez hozzátartozik a Szent Mihály domb alján lévő terület rendbehozása, hogy méltóképpen fogadhassák a látogatókat.

A Szent Mihály-kápolna építésének pontos ideje nem ismert. A legfrissebb kutatások eredményei alapján már az 1600-as évek első felében állt az észak-nyugati egysége, a szentély. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az épület legalább három ütemben készülhetett, valamint többszöri átépítésen esett át.

A néphit szerint 40 halász építtette a Szent Mihály kápolnát, akik egy pusztító balatoni viharból menekültek meg.

 

A rege úgy tartja, hogy 1729-ben 46 halász indult a vonyarci partok előtt a Balaton jegére, hogy a jeget meglékelve halat fogjanak. Nagy szél támadt, a jégtáblákat összetörte, a hajót felborította, és a halászok egy nagy jégtáblára szorultak. Hatan közülük – akik megpróbálták a halászhajót megmenteni – a jeges vízbe fulladtak. A jégtáblán összekapaszkodó negyven halász Isten és Szent Mihály arkangyal segítségét kérte; végül a hullámok a domb lábához sodorták őket. Hálából megmenekülésükért fogadalmat tettek, és a dombon álló romos kápolnát Szent Mihály tiszteletére újjáépítették.

A mese és a valóság összekeveredik: valószínű, hogy csak átépítésről, nem pedig új kápolna építéséről lehetett szó, hiszen több mint száz éve állt már ott kápolna.

Az egyhajós, félköríves szentélyű, késő barokk, kora klasszicista stílusjegyeket viselő kőépület tornya a keleti oldalon áll, apszisa nyugatra néz.

 

A 18. század második felében keszthelyi ferences barátok éltek itt, akik kiváltak a rendből. A szerzetesek kolduló barátok voltak, akik alamizsnából éltek, lakhelyük pedig barlangokban volt. A remetelakások valószínűleg a domb keleti oldalán voltak, ám mára ezeknek nyoma sem maradt. Az épület mellett egy régi temetőhely található, az 1950-es évekig a vashegyiek temetkezési helye volt.

A halászkápolna előtt fából faragott, a golgotai történéseket megörökítő szoborcsoport áll.

A dombról pazar kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a Keszthelyi-öböltől egészen a berényi partokig, és a tanúhegyekre Szigligettől Badacsonyig.

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként a legjobb programokról, inspiráló úti tippekről!