A Balaton partjának mesés szépsége már önmagában is lenyűgöző, ám a balatonboglári Kápolna dombon emelkedő két szakrális épület további varázst ad a vidéknek, melyek méltán híresek látványukért és történetükért egyaránt.

A Vörös és Kék kápolna nem csupán egy hely, hanem egy emlék is, amely a múlt és a jelen összefonódását jelképezi.

A Kék kápolna

Az ég kékjében pompázó kápolna már messziről vonzza a tekinteteket, a maga egyszerűségében is megkapó látványt nyújt. A Kék kápolna neogótikus stílusú épületét a legtöbb forrás szerint 1856-ban, más iratok szerint 1891-ben Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette. A régi temetőben lévő telken eredetileg egy családi kripta készült, melyre ráépítették a kápolnát. Körmendy Lajos és családja Balatonbogláron földbirtokosok voltak 1820-tól 1903-ig. 1897-ben hunyt el, és a kápolna sírboltjába helyezték nyugalomra.

A kápolna sorsa 1966-ban vett érdekes fordulatot, amikor az elhagyottan álló épületet Galántai György képzőművész felfedezte és Czövek Jenő balatonboglári plébános támogatásával, valamint a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával 1968-ban a kápolna művészeti célú használatára 15 éves bérleti szerződést kötöttek. A következő két évben Galántai a kápolnát alkalmassá tette arra, hogy a nyári évszakokban műteremként és “alternatív művészeti intézményként” működtesse Azonban vélt, vagy valós botrányok után végül bezárták, majd a kápolna állami kezelésbe került és felújítás után ismét kiállítóhellyé vált.

1 / 5

Legendás szépségek a Balatonnál: a balatonboglári Vörös és Kék kápolna

FOTÓ: Kovács Ildikó

FOTÓ: Kovács Ildikó FOTÓ: Kovács Ildikó FOTÓ: Kovács Ildikó FOTÓ: Kovács Ildikó FOTÓ: Kovács Ildikó

A Vörös kápolna

A balatonboglári Vörös kápolna másik jellegzetessége a tájnak. Az élénk színével és ódon falaival ez a kápolna is magával ragadja a látogatókat. A kápolnát 1857-ben építtette az evangélikus felekezetű Bárány Pál, aki egyben a délipart evangélikus hitközségének gondnoka is volt. Mivel 1849-ben felesége és két gyermeke is elhunyt, őket a sírbolt megépítését követően áthelyezték, és itt találtak örök nyugalomra. 1864-ben magát Bárány Pált is itt temették el

1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára. Ekkor a kápolnát katolikus hit szerint átszentelték. A kegyhely – házasság révén – később a gyulai Gaál család birtokába kerül. A sírboltba 1906-ban került gyulai Gaal Ernő, Gaal Gaston testvérbátyja, majd 1932. őszén gyulai Gaal Gastont is itt temették el.

Mivel Balatonboglárnak 1932-ig, a nagytemplom megépítéséig nem volt temploma, ezért addig felszentelt katolikus templomként is működött az eklektikus stílusú épület. 1966-ban Galántai György, akkori képzőművészeti főiskolás hallgató, talált rá a bozóttal benőtt kápolnára és helyi plébános segítségével kibérelte azt a római katolikus egyháztól. Az 1970-es évektől nyári képzőművészeti kiállítások helyszíne, s szabadtéri színpadával kulturális események helyszíne.

A Kápolna-dombon, vagy ahogy még nevezik, a Temetődombon a Szent Erzsébetről elnevezett park köti össze a legendás képzőművészeti tárlatoknak helyet adó kápolnákat, melyekben már hosszú ideje nem tartanak istentiszteleti szertartásokat.

4 / 5

Legendás szépségek a Balatonnál: a balatonboglári Vörös és Kék kápolna

FOTÓ: Kovács Ildikó

Megközelítés

A helyközi autóbuszokról Balatonboglár, posta megállóhelyen leszállva a Vörösmarty tér sarkán induló Bocskai utcán kell felfelé indulni – a zsákutca véget ér, gyalogosan lehet továbbhaladni a domb teteje felé. Autóval a Kék kápolna mögötti parkolóban lehet megállni.

Kapcsolódó

TOP 20+1 látnivaló a Balaton körül

A Csodálatos Balaton minden szakasza egyedi, számos természeti és épített örökség, pazar látnivalók tárháza. TOP 20 balatoni látnivaló.

Jegyvásárlás