Balaton
A két épületben már hosszú ideje nem tartanak istentiszteleti szertartásokat, helyette képzőművészeti kiállításoknak adnak otthont a több mint 160 éves kápolnák.
A Kék kápolna neogótikus stílusú épületét a legtöbb forrás szerint 1856-ban, más iratok szerint 1891-ben Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette. A régi temetőben lévő telken eredetileg egy családi kripta készült, melyre ráépítették a kápolnát. Körmendy Lajos és családja Balatonbogláron földbirtokosok voltak 1820-tól 1903-ig. 1897-ben hunyt el, és a kápolna sírboltjába helyezték nyugalomra.
A kápolna sorsa 1966-ban vett érdekes fordulatot, amikor az elhagyottan álló épületet Galántai György képzőművész felfedezte és Czövek Jenő balatonboglári plébános támogatásával, valamint a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával 1968-ban a kápolna művészeti célú használatára 15 éves bérleti szerződést kötöttek. A következő két évben Galántai a kápolnát alkalmassá tette arra, hogy a nyári évszakokban műteremként és “alternatív művészeti intézményként” működtesse Azonban vélt, vagy valós botrányok után végül bezárták, majd a kápolna állami kezelésbe került és felújítás után ismét kiállítóhellyé vált.
A Vörös kápolnát 1857-ben építtette az evangélikus felekezetű Bárány Pál, s ebben a sírkápolnában nyugszik felesége, gyermekei és jómaga. 1902-ben a Bárány-birtok anyai ágon átszállt gyulai Gaal Gastonra és családjára. Ekkor a kápolnát katolikus hit szerint átszentelték. A kegyhely – házasság révén – később a gyulai Gaál család birtokába kerül. Az 1970-es évektől nyári képzőművészeti kiállítások helyszíne, s szabadtéri színpadával kulturális események helyszíne.
A helyközi autóbuszokról Balatonboglár, posta megállóhelyen leszállva a Vörösmarty tér sarkán induló Bocskai utcán kell felfelé indulni – a zsákutca véget ér, gyalogosan lehet továbbhaladni a domb teteje felé. Autóval a Kék kápolna mögötti parkolóban lehet megállni.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!