Kővágóörs, a Káli-medence Balaton-partig nyúló gyöngyszeme

Kővágóörs nem csak kivételesen szép természeti környezetben fekszik, hanem egy ritka geológiai képződményen, a pannon kori tenger megkövesedett homokturzásán épült.

Kővágóörs történelme messzi időkre nyúlik vissza: a honfoglalás kori 7 törzs egyikének, Örsnek a szállásterülete volt, innen származik nevének utótagja. Az előtag nevét a közvetlen közelben található Kőtengerről és a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta.

A település első okleveles említése 1263-ból való, ekkor még Szent-László-Örsnek nevezték. A legenda szerint királyunk vizet fakasztott a Káli-medence lakóinak.

Első írásos említése 1221-ből való, későbbi okiratokban hol Boldog Asszony, hol Kővágó eörsnek nevezik, de Szentlászlóörs, illetve Nagyörs és Kisörs néven is felbukkan. 1548-ban a község egy részét a török felégette, 1553-ban puszta községként említik. A 19. század során Kővágóörs fontos kereskedelmi központ, mezőváros és, – ha csak rövid ideig is, alispáni székhely.

A rövid évszázadig tartó jólét az ekkor emelt vagy bővített, új divat szerint átalakított lakó- és középületek során maradandó nyomot hagyott, a bájos település kanyargós utcáin díszes házak sorakoznak.

A település kivételes táji környezetben, északról a Káli medence feltáruló csodálatos látványával, a kertek aljában kutakkal, forrásokkal, egyedülálló geológiai adottsággal a Külső és Belső Kőtengerrel, távolabb keleti irányban a Kis Hegyestűvel, déli irányból a Fülöp-hegy és a környező hegyek látványával, őstölgyes erdővel rendkívüli adottság és érték.

A község nagy vonzereje a nevében is megjelenő kő.

Az itt fekvő kővágóörsi kőtenger számos kirándulót vonz évről évre a területre, ahogy a település határában fekvő 12. századi rom, az Ecséri templom festői szépségű maradványa is.

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!