Csákány-hegy: panorámás magaslat Csopak felett

Balaton

2025. november 13. Halász Gabi Döbrösy Ildikó

Megosztás:

Csopak felett húzódik a Csákány-hegy, egy olyan magaslat, amely egyszerre ad természetközeli élményt és tágas rálátást a Balaton-felvidék tájára.

A hegy sziklás vonulata és az alatta elterülő község története szinte összeér: miközben a kilátópontok a táj szépségét mutatják meg, Csopak múltja arról mesél, milyen régóta vonzza az embereket ez a vidék.

A Csákány-hegy

A Csákány-hegy nagyjából 327 méteres magasságig emelkedik Csopak fölött, és jól felismerhető része a Balaton-felvidék mészkőből és dolomitból álló gerinceinek. A triász kori kőzetek időnként előbukkannak a felszínen, így a meredekebb oldalak helyenként köves, gyökeres szakaszokat mutatnak. A felső részen váltakoznak a tölgyesek, a cserjés foltok és a naposabb tisztások, amelyek ősszel különösen látványos színpompába borulnak.

3 / 5

Csákány-hegy: panorámás magaslat Csopak felett

FOTÓ: Döbrösy Ildikó

A hegy neve már a 19. századi térképeken is feltűnik, jellemzően szőlőműveléshez köthető dűlőnévként. A tető hosszú ideig beépítetlen maradt, majd a 20. században épült rá az első kilátó. A ma látható, visszafogott faépítmény 2015-ben készült el, és inkább jelzi a hegy tetejét, mintsem meghatározza azt. A panoráma több ponton is megnyílik a fák között, így a kilátó szerkezete a táj természetes ritmusába illeszkedik.

A hegy felső részéről széles rálátás nyílik a Balaton keleti medencéjére, a környező szőlőhegyekre és településsorra. Észak felé a Veszprémi-fennsík terül el, messzebb pedig a Bakony magasabb vonulatai rajzolódnak ki.

A kilátó környékéről jól áttekinthető szinte egész Balatonfüred, a Tihanyi-félsziget pedig különleges nézőpontból tűnik fel. Nyugat felé a Balatonnal párhuzamosan futó, csopakinál alacsonyabb hegyhátak sorakoznak, míg Veszprém irányába a Veszprém–Nagyvázsonyi-medence szélesen elnyúló erdői és mezői adják a látványt.

A Csákány-hegyet több ösvény szeli át; a falu felől könnyebben járható utak, a Nosztori felől meredekebb kaptató vezet fel. A mészköves-dolomitos talaj miatt előfordulnak kövesebb részek, de a hegy általában jól bejárható, és nem tartozik a zsúfolt útvonalak közé.

5 / 5

Csákány-hegy: panorámás magaslat Csopak felett

FOTÓ: Döbrösy Ildikó

Csopak története

A táj kedvező adottságai miatt a vidéket már az őskorban, majd az ókorban és a népvándorlás korában is sűrűn lakták. A rézkortól a honfoglalás koráig tartó időszakból szinte minden korszak képviselteti magát régészeti leletekkel.

A település nevét különböző magyarázatok kötik török vagy szláv eredethez; egy hagyomány szerint Árpád fejedelem adta a területet Sopok nevű vitézének. A név első hiteles említése 1277-ből származik.

A középkorban Vetési Albert veszprémi püspök is rendelkezett itt birtokokkal, a káptalan földjein élő jobbágyok pedig királyi adómentességet élveztek. A török uralom idején a falu jelentősen megfogyatkozott, majd a 18. század elején Szebenből és a Szerémségből érkező telepesek népesítették be újra.

Az 1750-es években megalakult a Szabad Csopaki Hegyközség, amely a szőlőművelés és borászat fontosságát jelzi. A Séd patakra települt malmok a somogyi partról érkező gabonát is őrölték, és a jéghalászat, valamint a nádvágás is meghatározó foglalkozások voltak.

A mai Csopak három településből állt össze: Nosztre, Csopak és Kövesd falvakból. A környék középkori templomai – a csopaki Szent István-templom tornya és a kövesdi Szent Miklós templomrom – máig látható történelmi emlékek.

A Nosztori-völgy római kori lelőhelyei, valamint a Kőkoporsó-domb borospincéje szintén jelzik a több ezer éves szőlő- és településtörténetet.

Kapcsolódó