Badacsony: a zamatos borok, a bazalt és a legendák birodalma

Balaton

2020. augusztus 28. Halász Gabi Josef Jordan

Megosztás:

Badacsony a Balaton-felvidék tanúhegyeinek legnagyobbika a 11 kilométeres kerületével és több mint 430 méteres magasságával.

A koporsó formájú Badacsonyhoz számos mítosz kötődik. Talán az egyik legismertebb a Rózsakő legendája.

A Rózsakő a Kisfaludy-ház felett található hatalmas lapos bazaltlap, amely valamikor régen gurulhatott le a hegy oldaláról. Szegedy Róza szerelmével, Kisfaludy Sándorral sokszor üldögélt ott. Ebből született a legenda, amit a helyiek így mesélnek: „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek, összeházasodnak. De az is elég, ha a leány ül a kőre, háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”

A Szegedy Róza-ház

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A Badacsonyra futó szőlősorokkal kapcsolatos másik rege a Szürkebarát legendája. A 13–14. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra. Így történhetett, hogy a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek szegődtek. Azt beszélik, hogy a francia szerzetesek egy maroknyi csoportja magával hozta kedvenc szőlőjét is, a Pinot Grist. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették. Minthogy a szőlő sok gondozást igényel, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Mikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A badacsonyi borvidék híres nedűiről, nem csoda, hogy más monda is kapcsolódik a hegy levéhez. A Kéknyelű igazi különlegessége e vidéknek, amelyet a helyiek leginkább az eljegyzések boraként emlegetnek. Az ősi magyar szőlőfajtát, amely nevét a levélnyél kékes-vörös színéről kapta, rejtélyes és titokzatos múltú fajta. Tőkéi ugyanolyan gondoskodást igényelnek, mint a legfinomabb hölgyek. Régen úri szőlőnek hívták, mivel kizárólag női virágzatot terem, így megtermékenyítése sok munkát, gondos előkészületet igényelt.

Szent Anna-kápolna

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A Balaton keletkezéséhez kapcsolódó rege szerint valamikor réges-régen a Bakony erdejében egy huszonnégy fejű sárkány élt, aki rettegésben tartotta a környékbelieket, mert mindennap annyi leányt evett meg, ahány feje volt. Ha nem kapta meg a táplálékát, szörnyű haragra gerjedt, és mind a huszonnégy fejéből pusztító lángcsóvákat bocsátott ki.

Egy nap a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkája került sorra. A legény úgy döntött, hogy megvédi a szerelmét bármi áron, és nem engedi a sárkányhoz. Teltek a napok, az éhes sárkány üvöltése betöltötte az egész erdőt, zengett tőle a vidék. A tizenharmadik napon a szörnyeteg nem tűrte tovább az éhezést, tüzet okádva előtört a barlangjából és a földet kezdte kaparni, így követelte az élelmet. Dühében hatalmas medret kapart a földbe, amiből forrás tört fel, másnapra pedig tó keletkezett a hegyek lábánál. A sárkány egyre dühösebben követelte a lányt, ezért a legény szablyát fogott és elbúcsúzott a mátkájától, hogy megvívjon a fenevaddal. Balaton derekasan küzdött, sorra hulltak a vízbe a sárkányfejek, az utolsó fejjel együtt azonban ő is a vízbe esett, és holttestét elnyelték a hullámok. Halálhíre hallatán a mátkája is a vízbe vetette magát, és most együtt nyugszanak a tó fenekén. A bátor legény iránti tiszteletből és hálából a sárkány nyomán keletkezett tavat Balatonnak nevezték el a környékbeliek.

A túlparton a fonyódi kettős kúp

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A badacsonyi Szent István király-kápolna építése nem a régmúlthoz kötődik, de mégis kapcsolódik a történelemhez. Badacsonyon az 1960-as évek közepén szűnt meg a bányászat, s a kápolna helyen bányászlakások álltak. A lebontott épületek köveiből épült a kápolna. A kápolna különlegessége, hogy a három, résszerű ablakából minden év augusztus 20-án, amikor a nap a legmagasabban jár, pont úgy esik a fény, hogy a padlózatba mart Szent István-monogramot világítja meg élesen.