A mesés természeti környezetben, a Káli-medence forrásokkal és erdőségekkel körülvett Eger-völgyben fekvő település már ősidőktől lakott.

A század elején ősember nyomaira is bukkantak a környéken, s a falu felett emelkedő Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy földvárat, Attila várát határolták. A római korban is lakott volt Kapolcs, sőt, arra vezetett Budát az Adriával összekötő nagy hadiút, a Via Magna is.

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A kevesebb mint 400 fős település igazi ékszerdoboz

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

Nevét valószínűleg arról a Kapolcs vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.

A 12-13. században a legfontosabb ágazat a malomipar volt

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A malmok többsége tulajdonosáról, vagy annak valamely családtagjáról kapta a nevét

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A 19. században Kapolcs híres volt fejlett kézműves iparáról. Ennek hagyományait ma is őrzik, és viszik tovább a helyi kézművesek: fazekasok, kovácsok, kosárfonók, fafaragók, szőnyegkészítők, vékakötők, cirokseprűkötők, kőfalrakók.

1989-ben rendezték meg első alkalommal a Művészetek Völgye fesztivált, melynek Kapolcs az egyik helyszíne Vigántpetend és Taliándörögd mellett.

A fesztivál idején nyüzsgő falu a mindennapokban a béke szigete

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A kapolcsi épületek többsége helyszínt adnak a Völgyfesztiválnak

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton

A Szentháromság templom 1783-ban épült, késő barokk stílusban

fotó © Josef Jordan | Csodálatos Balaton