Tihanyról elsőként az apátság, a visszhang, a levendulás, és a Belső-tó jut eszünkbe, s mindezeket érdemes is sorra meglátogatni.

De keressük fel az Óvár keleti oldalán, a 20 méter magas sziklába vájt barátlakásokat is, melyek páratlan építészeti értéket képviselnek, és egy csodás túraúton közelíthetők meg.

Kapcsolódó

Tihanyi barátlakások

Ha Tihanyban jársz, ki ne hagyd a barátlakásokat! Közép-Európa egyetlen, majdnem épségben fennmaradt remetetelep ez, amelyhez csodálatos túraút vezet.

I. András magyar király 1046 és 1060 között uralkodott, s nevéhez fűződik a Tihanyi apátság alapítása, és a Tihanyi alapítólevél is.

Felesége, a kijevi Anasztázia, követte Magyarországra száműzetésből visszatérő férjét, s vele együtt keleti papok és szerzetesek is érkeztek Magyarországra. A tévhittel ellentétben nem a természet erői, hanem ezek a barátok vájták ki a sziklából celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket.

Azt, hogy mennyi üreg lehetett a sziklafalba vájva pontosan nem tudhatjuk. A természet erői, illetve az emberi vandalizmus miatt mára csak három épen maradt üreget nézhetünk meg.

TIPP: Ne mulasszuk el megtekinteni a Ciprián-forrást sem, amely a félsziget egyetlen forrása, s nevét a felfedezőjéről, Ciprián atyáról kapta. Vize iható.

Balatonfüred emblematikus pontja a Tagore-sétány, a Piros-templom, a méltán híres források, a múzeumok. Érdemes elnyújtani a városba tervezett látogatásunkat, hogy átérezhessük a környék varázsát, s minden látnivalóra kellő idő jusson.

Balatonfüred neve összekapcsolódik a vitorlázással, melynek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy 1867. március 16-án Balatonfüreden alapította meg hazánk első vitorlás klubját a magyar főurak egy csoportja, Balaton-Füredi Yacht Egylet néven.

Így, a városban tett sétánk során mindenképp látogassunk el a Vitorlázeumba, a balatonfüredi vitorlás múzeumba, ahol képet kapunk a balatoni vitorlázás történetéről és jelenéről is.

Kapcsolódó

Vitorlázeum Balatonfüreden

A balatoni vitorlássportnak, a tó egykori nagyhírű hajóinak és hajósainak történetét is megismerhetjük a balatonfüredi Vitorlázeum múzeumban.

De nem csak ezért érdekes ez a tárlat. A múzeum különlegessége, hogy a modern kor vívmányait segítségül hívva átélhetjük, hogy milyen egy viharos balatoni hajózás, mennyire állnánk helyt kapitányként, elsajátíthatjuk a navigálási, illetve a kötélcsomózási ismereteket is.

Az épület előtti Vitorlás-téren áll Bujtor István szobra, amely Farkas Ádám Munkács-díjas szobrászművész alkotása és egy hajórészletben, kormányosként ábrázolja a művészt.

A múzeum egész évben látogatható, novembertől hétfő és kedd kivételével mindennap 10 és 18 óra között. A felnőtt belépő 1300 Ft-ba kerül, diákok és nyugdíjasok 650 Ft-ért, a 6 év alattiak ingyenesen látogathatják a Vitorlázeumot.

Tudtad? 1846. szeptember 21-én Balatonfüredről indult meg a balatoni gőzhajózás, amikor a kikötőből kifutott első útjára a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó.

A Csonkatornyáról híres Csopak néhány éve egy új attrakcióval rukkolt elő: természetes anyagok felhasználásával, a tájba teljesen passzoló madárles épült, valamint a csillagok tanulmányozására is alkalmas fedett építmény, az úgynevezett Csillagvárta, azaz csillagmegfigyelő.

Kapcsolódó

Csopaki madárles, csillagmegfigyelő és kerékpáros pihenő

A földszintes kialakítású 4,6 méter magas, 66 négyzetméter alapterületű fa építményről rálátunk a balatoni nádasra Paloznak és Alsóörs irányába.

A kissé megemelt, cölöpökön álló építmény a nádasra, illetve a Balatonra néz, így akár szabad szemmel, no de távcsővel még biztosabban, leshetjük meg a balatoni madarakat. Sötétedés után pedig gyönyörködhetünk a csillagokban, melyhez segítséget nyújtanak az információs táblák az éjszakai égbolt látnivalóiról és az innen látható csillagképekről.

TIPP: A létesítményhez, mely ingyenesen látogatható, tartozik egy játszótér, rovarhotel, kerékpáros pihenő, és parkoló is.

Az Alsóörstől néhány kilométerre fekvő Lovas település a Balaton-felvidék egyik gyöngyszeme. Nemzetközi hírnevére azonban nem az elképesztő földrajzi fekvése miatt tett szert.

Az 1950-es évek elején, pontosabban 1951-52 között útépítéshez murvát termeltek ki a dolomitbányából, amelyet a helyiek Lovasi Mackói murvabányaként ismernek.

Kapcsolódó

Őskori festékbánya, Lovas

Különleges leletek kerültek napvilágra Lovason egy útépítéshez szükséges murva bányászás közben.

A munkafolyamatok közben szokatlanul nagy és érdekes állatcsontokat találtak egy szintén feltűnő színezetű és finomságú, úgynevezett földfesték gödörben.

A régészeti feltárások és vizsgálatok 11 750 évesre datálják a több mint 140 előkerült leletanyagot. Ez a dátum a paleolitikum és a neolitikum közé esik.

Az eredeti tárgyak a Nemzeti Múzeumba kerültek, egy részükről másolat készült és a település faluházában megtekinthetőek.

A bánya szabadon látogatható.

Tudtad? Európában egyedülálló módon csak Lovason található őskori festékbánya, a világon hasonló csak Afrikában van.

Nevével ellentétben nem egy távcsőről van szó, hanem Balatonalmádi legmagasabb pontján álló kilátóról, a település jelképéről.

Kapcsolódó

Az Óvári messzelátó, ahonnan pazar a panoráma

Az egykor Wesselényi-kilátónak nevezett Óvári messzelátó az 1900-as években épült vörös homokkőből Balatonalmádi hajdani szőlőhegyén. A kilátás a Balatonra varázslatos.

A balatoni panoráma megunhatatlan és lenyűgöző, bárhonnan is nézünk a víz felé. De ami Balatonalmádiból, az Óvári messzelátóról tárul elénk, azt nehéz szavakba önteni. Ha az égiek is kegyesek hozzánk ellátni még a Vértes hegységben lévő Csókakő váráig is. Szemet gyönyörködtető a Fűzfői Öböl és a Bakony hegy vonulatai is. Előtérben az ősi városrészt, az ezer éves Vörösberényt is megcsodálhatjuk.

A messzelátóról több mint száz éve tekinthetünk a távolba, valamikor az 1900-as években épült vörös homokkő talapzatra. A természet és a történelem viharai sokszor megtépáztak, többször is felújították, az utolsó alkalommal a kilátó körüli területet is rendezték.

Tudtad? Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel, s a séta során megismerhetjük a település múltját és jelenét.

Ha nem csak madártávlatból, hanem testközelből élveznéd a Balaton szépségét, sétálj végig a balatonfűzfői, több mint két kilométeres parti sétányon.

A három méter széles, többféle burkolatú sétaút település turisztikai szempontból fontos pontjait érinti és köti össze: a Fövenystrandot, a szörfcentrumot, a vitorlás- és csónakkikötőket, a horgásztelepet, a kempinget, a Panoráma kilátópontot és a tobruki strandot.

Kapcsolódó

Balatonfűzfői kilátó, Balatonfűzfő

A balatonfűzfői kilátó mind az öt szintjéről csodálatos panoráma tárul elénk. A kilátó egyediségét a természetes és mesterséges anyagok kohéziójának köszönheti.

Tudtad? A kilátó, amely ingyenes látogatható 9.30 és 19 óra között, 360 fokos panorámát nyújt, hiszen a terasza körbejárható.

Egy náddal borított, terméskő lábazaton döngölt föld, vályog és égetett tégla falú épületben tekinthetjük meg Balatonkenese tárgyi emlékeit és írásos dokumentumait.

A gyűjteményben néprajzi emlékek, gazdasági eszközök éppúgy láthatók, mint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a faluval kapcsolatos kiadványok, valamint Soós Lajos, helyi költő emléktárgyai.

Kapcsolódó

Balatonkenesei Tájház

2011-ben az Év tájháza kitüntető címet nyerte el a balatonkenesei Tájház, amely a Kossuth u. 6. szám alatt található.

A Helytörténeti Gyűjtemény a háromosztatú épület első szobájában kapott helyet. Az udvarról nyíló gazdasági kamra berendezését a gabonatermesztés tárgyi emlékei, valamint a szőlőművelés- és halászat jellegzetes eszközei alkotják.

A falumúzeum a szezonon kívüli időszakban bejelentkezéssel látogatható (06-30/543-3077). A belépő ára felnőttek esetén 400 Ft, gyermekeknek és nyugdíjasoknak 200 Ft.

Tudtad? Soós Lajos költő (1856-1902) Csajágon nevelkedett, de szabadideje nagy részét Balatonkenesén töltötte. Édesapja halála után az édesanyjával Kenesére költözött. Azonban, miután az édesanya is elhunyt, Lajos nem találta meg már a nyugalmat Kenesén, és Budapesten él tovább. Ott sem bírta a magányt, és öngyilkos lett, majd kívánsága szerint Balatonkenesén temették el. Nevét viseli a Soós-hegy, a Magas parton pedig obeliszket állítottak emlékére.

Balatonakarattya a Balaton kapuja, hiszen Budapest felől az északi part első vasúti megállója, az autópálya első lehajtója, a balatoni bringakör 0 km-es kiinduló pontja.

A terület az őskor óta lakott, jelentőségét a löszfal mint rejtekhely és a Magaspart, mint megfigyelőhely adta.

Közvetlenül a főútnál fekszik a Rákóczi tér parkja, ahonnan egy rövid sétával jutunk el a
Magaspart egyik kilátóhelyéhez az alagút felett.

Kapcsolódó

Kisfaludy kilátó, Balatonakarattya

Húsz emelet magasból lehet megcsodálni a balatoni táj szépségét Balatonakarattyán, az Akarattyai Magasparton, hatalmas fák tövében épült a Kisfaludy kilátóról.

Minden évszakban és napszakban páratlan látványt nyújt az egyik legszebb balatoni panoráma, amelyről Babay Kálmán így írt: „Szebb panoráma kevés tárul az emberi szem előtt e világon, mint a Balaton látképe az akarattyai dombtetőről.”

Tudtad? Ilyen különleges magaspartot még Balatonvilágosnál találunk, illetve hasonló még a Balatonkenesén lévő löszfal magaslata is.

A romantikus, nyári naplementés balatoni pillanatok örökre a szívünkbe égetik magukat. De a hűvösebb napokon, összebújva, kéz a kézben is szerelmetes órákat tölthetünk el a tó partján.

Talán ehhez az egyik legjobb helyszín Balatonvilágos, ahol a lélegzetelállító panoráma mellett még egy kis fehér hidacska is vonzza a románcra éhes párokat.

Kapcsolódó

A szerelmet hozó Panoráma-kilátó

A romantikus helyek top listáján az elsők között szerepel a balatonvilágosi Panoráma-kilátó. A kilátás szavakkal leírhatatlan, még a kevésbé érzelgős szíveket is megdobogtatja egy napnyugtai pillanat a Magaspartról nézve.

A balatonvilágosi löszfal tetején álló Szerelmesek, vagy más néven Sóhajok hídja számos lánykérés tanúja, s talán igaz az a mondat is, amely a hidat átívelő kapun olvasható: “Az itt fogant szerelem múlhatatlan”.

TIPP: Rejts el a kabátzsebedben egy lakatot, s a hídra érve pecsételd meg pároddal az összetartozást a híd korlátjára elhelyezett szerelemlakattal.

Siófok belvárosában áll a 45 méterre magasodó víztorony, amely a város legjellegzetesebb építménye. 1912-ben adták át, és 1973-ig hosszabb-rövidebb megszakításokkal funkciójaként üzemelt.

Mikor elkészült Balatonkilitiben az 5000 köbméteres víztároló, a víztorony eredeti szerepe feleslegessé vált, s 1980-tól turista-látványosságként látogatható.

Kapcsolódó

Siófoki Víztorony

A körpanoráma adta látvány mellett, csábító kávéspecialitások, számtalan italkülönlegesség és édességek hoznak felfrissülést vagy ellazulást a látogatók számára.

Ameddig a szem ellát gyönyörködhetünk a kilátásban, hiszen teljesen körbejárható a torony kilátó része, sőt, a feljutás alatt is élvezhetjük az elénk táruló látványt a panorámaliftekből.

A víztorony egész évben nyitva áll.

Tudtad? 2012-ben a siófoki víztorony nyerte el Somogyország Kincse kitüntető címet.