A Barátlakások a tihanyi Óvár északi oldalán, egy 20–30 méteres, meredek bazalttufafalban, az Orosz-kőben mesterségesen létrehozott üregeknek a neve, amelyek régen emberi lakhelyek voltak.

Bár a barátlakásokat remetebarlangként is emlegetik tévesen, fontos tudni, hogy ezeket nem a természet, hanem emberkéz alkotta, így nem nevezhetők igazából barlangoknak.

A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.

Érdekesség, hogy az épen maradt három remetelak Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe. 1913 óta lehet az üregeket megközelíteni kényelmesen, ekkor készült el a hozzájuk vezető ösvény. Bél Mátyás, 1737 körül még 10 remetelakásról beszélt, Dornyai Béla az 1942-es ásatás során 9 cellát és 8 kisebb fülkét említett. 1983-ban Eszterhás István az úgynevezett Leánylakásokkal együtt 7 üreget azonosított, ezek szintén a remetelakhoz tartoztak.

A tihanyi barátlakásokat több okból is érdemes felkeresni. Egyrészt csodálatos túraút vezet hozzájuk, több helyen kiemelkedő balatoni panorámával. Másrészt egyedüli építészeti értéket képviselnek egész Közép-Európában. (Kapui Ferenc)

Megközelítés:

Az apátság elől a gyönyörűen kiépített Pisky sétányon indulunk a Visszhang-domb irányába a zöld jelzésen. A Visszhang-dombon át a zöld jelzésen balra tartva a IV. Károly király emlékére épített Kálvária tetejénél bukkanunk ki. Az útjelző tábla iránymutatása alapján folytatjuk utunkat a zöld jelzésen, majd keresztezve egy aszfaltos utat, lassan emelkedünk az Óvár (219 m) oldalában, egyre teljesebb panorámát élvezve a falura és a Belső-tóra.

Hamarosan balról csatlakozik hozzánk a tanösvény, és a végig csodálatos kilátást nyújtó út felér a füves, ligetes Óvár tetejére. A jól követhető ösvény több nagy kanyart leírva leereszkedik az erdőbe, ahol rövidesen elérjük az egykoron szerzetesek által lakott barlanglakásokat. Az Óvár keleti sziklafalába vájt barátlakásokat az I. András király feleségével a Kijevi Nagyfejedelemségből, 1050 körül érkezett bazilita szerzetesek készítették és lakták.