Balatonmáriafürdő története a 19. század végén kezdődött, mikor is az északi part tönkrement szőlősgazdái itt kaptak lehetőséget Festetics Tasziló idején az újrakezdéshez.

A szőlőültetvények mellett először kisebb pincék, majd házak épültek, s így kialakult egy állandóan lakott település, Máriatelep.

A Dél-Balaton egyik legkedveltebb üdülőterületén, Balatonmáriafürdőn ma már nincsenek szőlőültetvények, de egyre több a pihenéshez, a kikapcsolódáshoz szükséges szolgáltatás.

A kikötő építésekor kialakított móló az egyik legnagyobb látványossága a településnek.

Kapcsolódó

Móló, Balatonmáriafürdő

400 méter hosszan nyúlik be a Balatonba a balatonmáriafürdői Bernáth Aurél sétány folytatása, a móló.

Tudtad? Máriatelep, a szőlőtelepítést irányító Gróf Széchényi Imre feleségéről, Andrássy Máriáról kapta a nevét.

A Keresztúry, majd a Sárkány család, 1698-tól pedig a Festeticsek voltak a falu birtokosai, s a település fejlődésének fontos szakasza is Festetics Kristóf nevéhez fűződik. Többek között ő építtette a barokk stílusú kastélyt is, amely ma Bél Mátyás nevét viseli.

A település további érdekessége a Rabten Tashi Ling Magyar Tibeti kulturális központ, amely látogatókat is fogad március és október között.

Balatonkeresztúrtól nyugatra egy szőlőhegy, a Bokros-hegy emelkedik, amely egy kedvelt kirándulóhely.

Ha óriás magaslatokba nem is emelkedünk a Bokros-hegyi sétánk alkalmával, de mégiscsak a Balaton fölött lépegetünk majd, és az elénk táruló kilátás így is pazar! Rácsodálkozhatunk a Tapolcai-medence nyugati részének vonzó hegyeire, a  Szentgyörgy-hegyre, a Csobáncra, Szigligetre, a kicsiny Szentkirály-hegyre és Badacsonyra.

Kapcsolódó

Bokros-hegy

Balatonberény és Balatonkeresztúr közötti terület, a római katolikus temető szomszédságában levő szőlőhegy, számos botanikai érdekességet is rejt.

Tudtad? A Bokros-hegy északi nyúlványának legmagasabb, 153 méteres pontján egy kereszt áll, melyet a keresztúri templomtól induló dűlőúton haladva alig huszonöt perces sétával elérhetjük.

Balatonberény legnagyobb vonzereje a Balaton, hat kilométeres partszakaszán működik fizetős és szabadstrand, valamint naturista strand is. De ez nem azt jelenti, hogy a nyári szezonon kívül nem érdemes a településre ellátogatni. Sőt!

Balatonberény első írásos említése 1121-ből való, de területén, a régészeti leletek tanúsága szerint, már 6500 évvel ezelőtt is élhettek emberek.

A kihagyhatatlan látnivaló, melyet most ajánlunk, nem a több ezer évvel ezelőtti korhoz kapcsolódik, de a maga nemében mégis egy kuriózum, s hazánk történetének egyik legdicsőbb szakaszába repít minket vissza.

Kapcsolódó

Keresztelő Szent János gótikus templom

A 13. században egy szentély állt a mai balatonberényi Keresztelő Szent János gótikus templom helyén. Az 1350-ben épült római katolikus templomot a Hunyady család építtette újjá.

TIPP: Nyári balatonberényi tartózkodásunk alkalmával mindenképp látogassunk el a Múltházba is, ahol a település történetéről többet is megtudhatunk.

Már az ókorban is forgalmas volt Balatonszentgyörgy területe, hiszen Fenékpuszta irányába arra haladt a római út. Napjainkban is látogatott település, főként a Csillagvár, a Talpasház, a Szent György templom vonzereje miatt.

A mai Szent György templomot 1928-ban emelték, közadakozásból. Ennek udvarában tekinthetjük meg a Lourdes-i Szűz Mária szobrát.

Kapcsolódó

Lourdes-i Szűz Mária szobor, Balatonszentgyörgy

A mai balatonszentgyörgyi Szent György római katolikus templom udvarának hátsó részében áll egy terméskövekből kialakított szoborfülkében Szűz Mária szobra.

Tudtad? Már az Árpád-házi királyok idején is épült templom a településen, amely azonban az évszázadok során elpusztult, köveit Holládon a Bari-hegyi Szent Donát-kápolna építésére használták fel a XIII. század második felében.

Keszthelyről csakis szuperlatívuszokban beszélhetünk. Bármerre is visz az utunk, biztos, hogy valamilyen történelmi örökségbe botlunk, s a város büszkén tudhatja magáénak a Kultúra Magyar Városa címet is. Nyáron ezt csak tetézi a Balaton hűsítő vize, melyet rendezett és kellemes strandjain élvezhetünk.

De a Balatonról a szezonon kívül sem szabad lemondani, hiszen a keszthelyi Balaton-parton tett séta egyrészt lélekemelő, másrészt kalandozás a múltban.

Számtalan köztéri szobor, történeteket magukba foglaló épületek, csodálatos templomok, no és az ikonikus Festetics-kastély biztosítja az egész napos, sőt, több napos ott tartózkodás élménydús óráit.

Keszthely emellett a múzeumok városa is, gondoljunk csak a Helikon Kastélymúzeumra, a Balatoni Múzeumra, a Georgikon Majortörténeti bemutatóhelyre, a Csigaparlamentre, a Vadászati Múzeum és Történelmi Vasútmodell Múzeumra, a Rádió és Televízió Múzeumra, a Történelmi Panoptikumra, hogy csak néhányat soroljunk fel.

Ajánlatunk is egy múzeumra esett, mégpedig az Amazon Ház Látogatóközpontra. A város egyik legújabb kiállító helyének épülete, amely az 1780-as évektől áll, feltehetően Keszthely első szállója volt. Aztán a szebb napokat megélt kvártély leromlott állapotban várta, hogy ismét dísze legyen a városnak. 2016-ban nyílt meg a kiállítóhely, mely megannyi titkot, érdekességet rejt.

Kapcsolódó

Amazon Ház Látogatóközpont

A 2016-ban az Amazon Ház Látogatóközpontban megnyílt kiállítás Főúri utazások, úti kalandok címmel az elmúlt évszázadok szárazföldi, vízi és légi közlekedésének történetét tárja a látogatók elé.

Az Amazon kiállítóhely szezonon kívül (október 1-április 30.) hétfő kivételével 10-től 17 óráig fogad látogatókat.

TIPP: A látogatóközpont nyújtotta kiállítások megtekintése után érdemes a sétálóutcán andalogva rácsodálkozni a múlt emlékeire, és a szép főtéren Fesetics György szobránál fotózkodni.

Ha Hévízt említjük, első körben a csodálatos gyógytó, a Hévízi-tó jut sokunknak eszébe, ha pedig Egregyet, Hévíz egyik városrészét hozzuk szóba, akkor a szőlő és a bor az első gondolat.

Azért a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen Hévízen, és ezen belül Egregyen is ennél sokkal több látnivaló található.

Ha most leszűkítjük csak az egregyi városrészre a kínálatot, kihagyhatatlan a Római katona sírja, az Árpád-kori templom, a Római kori romkert, hogy néhányat említsünk.

Az Egregyi múzeumban, a széles időintervallumot felölelő kiállítás Krisztus előtt 6 ezertől indul s a középkorral zárul.

Kapcsolódó

Egregyi Múzeum

A hévízi Egregyi Múzeum csaknem nyolc évezred régészeti emlékeit mutatja be. A kiállítás Krisztus előtt 6 ezertől indul s a középkorral zárul.

A múzeum vasárnap kivételével 8-tól 16 óráig tart nyitva.

TIPP: A Villa Rustica melletti (Római kori romkert, Hévíz, Attila utca végén) Kívánságfalon már több száz Flavius-kívánságszalag gyűlt össze. Ha szeretnéd, hogy teljesüljön egy óhajod, ne hagyd ki ezt a lehetőséget!

Közép-Európa legnagyobb területű nagyközsége, Cserszegtomaj, nevét több dolog miatt is beírta abba a bizonyos “Nagy könyvbe”: a mérete, a Cserszegi Fűszeres, illetve Bakonyi Károly szőlőnemesítő, és Szabó István, a József Attila-díjas író miatt. De itt a felsorolást vétek lenne abbahagyni, mert kimaradna többek között a Kútbarlang, a Szent Anna-kápolna, és maga az a csodálatos környezet, amely átkarolja a települést.

Éppen ezért túrabakancsra fel, és irány a cserszegtomaji Kőhát, és a Csókakő szikla.

Kapcsolódó

Kőhát és a Csókakő

A Kőhát és a Csókakő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, védett természeti terület. Igazi archeológiai szenzációt szolgált az 1882-ben felfedezett guggoló helyzetű csontváz, a Csókakő sziklájában vájt sírban. A tetőről a kilátás lenyűgöző.

TIPP: A kellemes túraút végén ne hagyjunk ki egy pohár Cserszegi Fűszerest! Bakonyi Károly szőlőnemesítő 1960-ban Cserszegtomajon keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini fajtákat, amelynek eredménye lett ez a szőlőfajta.

Távolodjunk el még egy picit a közvetlen parti településektől, hogy a Balaton-felvidék lebilincselő adottságait is megtekinthessük.

Vállus, a Keszthelyi hegység mélyén megbúvó falucska. Központjából indul a Medvehagyma tanösvény, amely mentén haladva nincs olyan szív, amely ne dobogna még erőteljesebben!

No, nem a nehéz túraútvonal, hanem a látvány miatt. A táj festői, melyet a Láz tetői-kilátóra felmászva csak tetézni tudunk. Még a nem kutyabarát is elálldogál a Kutyatemető sírjai között, olvasgatva, hogy melyik katonai rangot kiérdemelt kutyus nyugszik a sírkertben.

Itt rejtőzik a Szent Miklós-forrás és a szentmiklóskúti pálos kolostor romjai is.

Kapcsolódó

Szent Miklós-forrás és a szentmiklóskúti pálos kolostor

Vállushoz közel a Keszthelyi-hegységben, a Szentmiklósi völgyben, a Szent Miklós forrás felett található egy Pálos rendi kolostor romjai.

TIPP: Érdemes tavasszal is ellátogatni a Medvehagyma tanösvényhez, mert ahogy neve is jelzi, dúskálhatunk a “vadfokhagyma” látványában, illatában, no és az ízében március vége, április eleje körül. Figyelem: medvehagymát állami erdőben saját felhasználásra bárki szabadon gyűjthet, de maximum 2 kg szedhető naponta.

Kevesebb, mint 10 kilométerre fekszik Keszthelytől, és Hévíztől is, Rezi. A település az erdővel borított Keszthelyi-hegység, valamint a szőlővel telepített dombok, a Meleg-hegy, Púpos-hegy, Kümell és Almástető által körülölelt völgyben terül el.

A község neve feltehetően a “rez” régi szláv szóból származik, mely egy hegygerinc legmagasabb részét jelenti. Átmenő forgalom nincs a településen, így akár a nyugalom szigetének is nevezhetjük, totális kikapcsolódás minden itt töltött perc.

A pihenést aktívan is végezhetjük, hiszen a környezet ideális terep egy jó gyalogtúrához. S ha már rászántuk magunkat, akkor meg se álljunk a XIII. században épült Rezi vár romjaiig.

Kapcsolódó

Rezi vár, a Gersei Pethők vára

Rezi község mellett, a 426 méter magas Meleg-hegyen állnak Rezi várának kőfalai.

TIPP: Keressük fel a várból leereszkedve, a hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot, az egykori melegforrások feltörési helyét.

Zalaszántó a Keszthelyi-hegység és a vulkanikus eredetű Kovácsi-hegy között húzódó Szántói-medencében fekszik.

Az első írásos emlék a településről 1236-ból maradt fenn, de a feltárt régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy Zalaszántó megélt históriás kora jóval régebbi, mint ahogy hivatalosan most számítják.

Valószínű, hogy a község a XI. században a magyar államalapítás követően már ismert (templomos) hely lehetett.

Zalaszántó és környéke bővelkedik a természeti kincsekben és az épített örökségekben. Kedvelt kirándulóhely a Tátika-vár, a Szent Donát kápolna, és mindenképp érdemes megtekinteni a 13. századi templomot is.

Ami pedig kihagyhatatlan Zalaszántón, az az Emberi-jogok parkjában álló sztupa. Európa legnagyobb buddhista sztupája a béke jelképe békétlen időkben.

Kapcsolódó

A zalaszántói Béke Sztúpa

A Balaton-felvidéken, Zalaszántón található Európa egyik legnagyobb sztúpája a Világosvár hegyen.

TIPP: A zalaszántói Sztúpa mellett áll az adományokból épült Meditációs Központ, ami mindenki számára nyitott.