Rezi vár, a Gersei Pethők vára
Rezi, Rezi vár, Magyarország
Rezi község mellett, a 426 méter magas Meleg-hegyen állnak Rezi várának kőfalai.
A források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. Nagy valószínűséggel Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát. Mindhiába, hiszen elhunytáig fiú utódot nem hagyott hátra, így a rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe.
A XIV.század elején a Kőszegieké a vár, tőlük 1321-ben Károly Róbert seregei ostrommal veszi el. Rezi várát ilyen néven először 1378-ban említi először oklevél – ekkor adományozta Nagy Lajos király a várat összes tartozékával együtt Lackfi István nádornak.
1397. febr. 27-én Zsigmond király Lackfi István nádort hűtlenség miatt lefejeztette a Kőrösi gyűlésen. Összes birtokát elkobozták. 1401-ben Eberhart zágrábi püspök és testvére kapták adományba. 1415-ben Tátikával egyetemben még az ő tulajdonában van, de a püspök halála után visszaszáll a koronára. 1421-ben 10 000 arany forint fejében Zsigmond elzálogosítja a várat és uradalmait Medvei János zágrábi püspöknek és Medvei Rudolfnak. Tőlük 1427 júniusában hatalmaskodások miatt elveszi és gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozza.
1440-ben a Pethők I. Ulászlót támogatják Erzsébet királyné ellenében, ezért az utóbbi Zágorhidai Györgynek adományozza Rezi várát is, de ténylegesen soha nem birtokolta.
Mátyás király halála után Miksa császár trónkövetelőként fellépve megszállja a Dunántúl jelentős részét. Rezi vára is a németek kezére kerül. Kinizsi Pál foglalta vissza 1491-ben (ez volt a híres fekete sereg utolsó hadjárata). Ez után a várat jelentősen megerősítették.
Pethő János Rezibe költözését Keszthely 1548-as felégetése utánra tehetjük. 1550-ben már források is igazolják. A török időkben a népes Pethő család egyik részének Rezi volt a menedéke, a másik felének Tátika.
Rezi először 1550-ben került veszélybe, mikor a törökök Veszprém felől Tátikáig, Sümegig nyomultak előre, de ostromra nem került sor. Az 1554-es török rablóhadjárat végig pusztította a Balaton északi részét, így valószínűleg Rezit is támadták. A várat 1555-56 körül királyi parancsra megerősítették (3 méterrel megemelték az udvar falait, így azok kb. 9 méter magasak lettek).
Rezi végvárrá válása Hegyesd 1561-es eleste után következett be. 1561. ápr. 18-a előtti napokban a törökök váratlanul megjelentek Tátika és Rezi alatt, de a környék feldúlása során a várakat nem ostromolták. Hegyesd 1562-es visszafoglalása után a veszélyezettség csökkent. Giulio Turco 1571-72-es felmérése során a várat még jó állapotban láthatjuk.
1571-ben a gersei Pethő család úgy határozott, hogy az eddigi 12 helyett csupán 5 darabontot tartanak fenn Rezi várában, hiszen komoly harci szerepe nem volt. A család anyagi hanyatlása után pedig fenntartása nagy gondot jelentett, ezért a várat sorsára hagyta. Lehetséges, hogy a szomszédos Tátika 1589-es ostromakor pusztult el. Egy 1592-ben kelt oklevélben már “dirutis castris Rezy”, azaz romba dőlt Rezi várról olvashatunk.
