Szent Miklós-forrás és a szentmiklóskúti pálos kolostor
Szent Miklós-forrás Vállus
Vállushoz közel a Keszthelyi-hegységben, a Szentmiklósi völgyben, a Szent Miklós forrás felett található egy Pálos rendi kolostor romjai.
A pálos kolostor régészeti kutatása 2016 szeptember elején kezdődött meg. Célja a kolostor alaprajzának tisztázása, alapítási idejének meghatározása volt. Az épületkomplexumot észak-déli irányban teljes szélességben átszelő és szerencsés helyen kijelölt kutatóárokban előkerült a kolostor keleti fala, a templom sokszögű szentélyzáródású, támpillérekkel megerősített szentélye és a sekrestyéből kivezető vízelvezető kővályú.
A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál egy halastó is volt, ez is mutatja, hogy a szerzetesek önellátóak voltak. A leletanyag és az eddig megismert alaprajz arra utal, hogy a kolostort a 14. század első felében építették és a 16. század elején pusztulhatott el.
A 2018-as feltárás fő célja a szentélybelső feltárása, valamint a keleti kolostorszárny egyik helyiségének vizsgálata volt. A felső omladékos réteg eltávolítása után azzal szembesültek a régészek, hogy a szentély középső részét megbolygatták, ennek ellenére az oltár északi felét és az egykori, mészhabarcsos padlószint maradványait mégis sikerült azonosítani. Az északi falon előkerült egy küszöbkő és a hozzá tartozó, a templom belsejébe zuhant díszesen faragott ajtószárkő. A szentély közepére ásott rablógödörben szerencsés módon több faragott boltozati elem is megmenekült. Az omladékban három magzat vagy csecsemő csontjait azonosították, akiket a kolostor felhagyása után, az üdvözülés reményében temettek a megszentelt földbe. A szentély külső, déli falsíkjának lábazatát a templom mellett magasodó gyertyánfa gyökerei rejtették el a „kincskeresők” elől.
A keleti kolostorszárny helyiségének betöltéséből előkerült posztóplombák a szerzetesi viselethez nyújtanak értékes adalékot. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint a 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.
A romok közelében található a Szent Miklós-forrás, amely hajdan bővizűbb volt, vize frissítő, üde.
