1363-ból való az első írásos emlék, amely említi az egykori Kövesd község (Balatonkövesdet 1940-ben egyesítették Csopakkal) XIII. századi, Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt templomát.

Feltételezhető, hogy a török időkben vált romossá. Az üres romot „puszta templomnak” is említik. Az 1783-as térképen „Eine alte schon zerfallene Kirche” egy öreg, már elpusztult templom, megjegyzés van. A kövesdi nemesek nagy része az új kálvini vallás mellé álltak és szerették volna megkapni és felépíteni a templomot. 1796-ban kérték a veszprémi Káptalantól, de nem jártak sikerrel. 1800-évek elején a Kövesdi Nemesi Közbirtokosság veszi meg és javítja ki a falakat és nádtetővel látja el. A községi pásztornak lett a pajtája és mellé építették a bika istállót és a pásztorházat. Rómer Flóris OSB. régész 1861-ben már az istállónak- pajtának átalakított épületet látta: K-Ny-i fekvésű , egyhajós, egyenes szentély záródású, D-i oldalon vöröskő keretes bejárattal, s az eredeti falak párkány magasságával. 1964-66 között bontják erre az állapotra vissza a régészek, lebontva az istállót és a kanászházat is. Valter I. végezte a feltárásokat,de sírokat nem találtak, mint ahogy máshol ahol nagyobb a hely, ott a középkori templomok köré temetkeztek.. Csupán rézkori és későbronzkori leletek kerültek elő. Országosan jegyzett műemlék. (forrás: Steinhausz György)

fotó © balatoniromok.blogspot.com