Balaton
A rom a településtől délnyugatra, a 283 méter magas Várhegyen, erdős környezetben található. Somogy középkori és kora újkori várai közül ez az egyik legjelentősebb fennmaradt rom, jelentős felmenő falakkal.
A vár helyét nem véletlenül választották. A dombtetőről ellenőrizni lehetett a környéket és a térségen áthaladó fontos útvonalakat. A középkorban a Balaton déli partvidéke és a szántódi rév környéke stratégiai jelentőségű területnek számított, Fehérkő vára pedig ebbe a védelmi és birtokigazgatási rendszerbe illeszkedett.
A vár első ismert okleveles említése 1336-ból származik. A 14. század végén Zsigmond király adományaként a Marczali család birtokába került. A család Somogy jelentős birtokosai közé tartozott, és a várhoz kiterjedt uradalom kapcsolódott.
A 15. század elején a Marczaliak királyellenes mozgalomban vettek részt, ezért Fehérkőt Zsigmond hadai ostrommal elfoglalták. A vár ekkor megsérült, de később ismét visszakerült a családhoz.
A 15. század második felében a vár a Báthoryak kezére jutott. A források szerint a 15. század végére már romos, elhagyott állapotban is említették. 1490-ben Habsburg Miksa katonái kirabolták és felégették, majd a 16. században újabb birtokosváltások következtek.
Fehérkő katonai jelentősége a török előrenyomulás idején szűnt meg. 1544-ben a magyar katonaság felrobbantotta a korszerűtlennek tartott várat, hogy ne kerülhessen oszmán kézre.
A rom ezután már nem épült újjá. A következő évszázadokban falait részben elhordták, építőanyagát a környéken hasznosították. Ennek ellenére a vár legfontosabb részletei ma is jól kivehetők.
A Kereki vár szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú erősség volt. Legnagyobb része téglából épült, követ csak bizonyos szerkezeti elemeknél használtak: egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok és ablakok keretezésénél, párkányoknál, valamint a kaputorony alapjainál.
A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon nyílt. Itt egykor fahíd, illetve felvonóhíd vezetett át az 5–6 méter mély és 6–8 méter széles várárkon a kapuhoz.
A déli kapu fölött kaputorony emelkedett, ehhez csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épített lakószárnyak. Ezeket a külső falhoz hasonlóan téglából rakták, és a kisméretű várudvart fogták közre.
A várudvart övező falak és pillérek körülbelül másfél méter vastagok voltak, ami jól mutatja, hogy a viszonylag kis alapterületű erősséget masszív szerkezetekkel védték.
A romok ma nagyjából egy emelet magasságig állnak, de a vár eredetileg kétemeletes lehetett. Legerősebb és leglátványosabb falmaradványa a délnyugati, saroktoronyszerű rész, amely helyenként 10–12 méter magas.
Hatalmas külső falsíkján, mintegy hat méteres magasságban hengerpárkány fut végig. Ebben gótikus kőmaradványok és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomai is megfigyelhetők.
A vár jelentőségét ma már nemcsak a megmaradt falak és a történeti források jelzik. Fehérkő vára 2018-ban bekerült a Somogy Megyei Értéktár értékei közé, ami tovább erősíti helyét a megye épített és történeti örökségében.
A vár feltárása és állagmegóvása a 20. század második felében kezdődött. A romot megtisztították a törmeléktől és a növényzettől, majd régészeti kutatások és műemléki helyreállítási munkák következtek. Ezek nem a vár teljes visszaépítését célozták, hanem a megmaradt falak megóvását és értelmezhetőbbé tételét.
A leglátványosabb változást a 2022-es felújítás hozta. A várat újonnan épített faszerkezetű gyalogosjárda, fapallós útvonal öleli körbe. Ez a megoldás biztonságosabbá teszi a bejárást, miközben nem nyomja el a rom eredeti karakterét.
A fa járófelületek a falak között és mellett vezetik végig a látogatót, így a meredek, árkokkal és sáncokkal tagolt várterület ma rendezettebben és könnyebben bejárható.
A felújítás során az északi oldalon panoráma- és pihenőteraszt is kialakítottak. Innen szép kilátás nyílik a Balaton irányába és a Kőröshegyi völgyhídra. A látvány nem egy klasszikus várpanoráma, inkább a dél-balatoni táj sajátos arculatát mutatja meg: dombok, erdők, távolban a tó és a völgyhíd markáns vonala.
A vár belépődíj nélkül látogatható. Kereki központjából több útvonalon is megközelíthető.
A kereki buszmegállótól északi irányba indulva nagyjából 50 méter után balra kell fordulni a Dózsa György utcára, ahonnan a zöld romjelzés vezet a várig. Ez az út körülbelül 1,8 kilométer hosszú.
A Dózsa György utca végén található parkolóból rövid, de helyenként meredek séta vezet fel a romhoz.
Hosszabb túraként Balatonföldvárról is elérhető. A vasútállomástól a piros jelzésen, majd a zöld sávon és a zöld romjelzésen haladva lehet feljutni a várromhoz. Ez az útvonal több panorámapontot is érint, teljes hossza nagyjából 17 kilométer.