Tavaszi látványosság a zalai dombok között: virágzik a vindornyafoki vérszilvafasor

Vindornyafok egyik legszebb tavaszi látványa az a vérszilvafasor, amely ilyenkor rózsaszín virágba borulva kíséri a településre vezető utat.

A sűrű koronák, a kanyargó aszfaltcsík és a háttérben húzódó zalai dombok együtt adják azt a látványt, amely minden tavasszal sokakat vonz a falu szélére. A virágzás rövid ideig tart, de ebben az időszakban különösen szép arcát mutatja a környék.

Egy apró falu évszázadai

Vindornyafok Zala vármegye egyik legkisebb, legcsendesebb települése. A Keszthelyi-hegység lankái között, Hévíz és a Kis-Balaton közelében fekszik ez az apró falu, ahol a természet közelsége és a nyugodt falusi környezet ma is meghatározó.

A település nevének eredetére többféle magyarázat is létezik. A „Vindornya” előtagot egyesek a latin vinitor szóval hozzák összefüggésbe, amelynek jelentése szőlőműves, mások szerint pedig a „vindornya” eredetileg tőzeges, lápos területet jelölt, talán utalva a falu határában egykor elterülő Vindornya-tóra. A „fok” a patakok torkolatát jelöli: itt találkozik a Vindornya-patak a Gyöngyös-patakkal.

Első írásos említése 1358-ból származik, amikor nemesi faluként szerepelt a forrásokban. A 16. század elején a gazdag mezőgazdasági területekkel és szőlőheggyel bíró törpefalu a Derecskei és a Sárkány család birtokában volt. 1548-tól azonban folyamatos török támadások érték, és 1615-re teljesen elnéptelenedett.

Újra csak 1757-ben kezdett benépesülni, bár a korabeli telepesekről kevés adat maradt fenn. Egy 1773-as felmérés szerint lakossága német nemzetiségű volt. A településszerkezet ekkor is hasonló maradt a korábbihoz: a jobbágyok mellett kuriális nemesek is éltek itt, akik főként a környező falvak szőlőiben dolgoztak.

A 19. századtól a Festeticsek szerezték meg a nemesi földek jelentős részét, a falu szerény, falusias jellege azonban egészen a 20. századig változatlan maradt.

A vérszilva tavaszi dísze

A vérszilva kora tavasszal virágzó díszfa, amely gyakran már lombfakadás előtt rózsaszín virágokkal borul be. Bár neve a szilvára utal, nem a terméséért ültetik, hanem elsősorban díszítőértéke miatt kedvelt. Kisebb mérete miatt előkertekben, kertekben és utcafronti faként is gyakran találkozni vele.

Virágzása általában március vége és április közepe közé esik, de az időjárástól függően ez az időszak rövidebb is lehet. Éppen ezért évről évre csak néhány nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fasor teljes szépségében legyen látható.

Később sötétbordó lombja teszi feltűnővé, tavasszal azonban elsősorban a virágzása vonzza a tekintetet. Apró, savanykás termése ehető ugyan, mégis inkább harmonikus megjelenése miatt kedvelt. Vindornyafokon pedig éppen az teszi különösen látványossá, hogy nem egyetlen fa virágzik, hanem egy egész fasor borul rózsaszínbe.

Kirándulóhelyek a környéken

A környék több látnivalót is kínál, így a vindornyafoki vérszilvafasor könnyen összeköthető más közeli úti célokkal is.

Rezi vára népszerű túracélpont, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre.

Tátika vára Zala egyik legrégebbi kővárának romja, amely erdei útvonalon érhető el, tetejéről pedig panoráma tárul a kirándulók elé.

• A zalaszántói Béke Sztúpa Európa egyik legnagyobb buddhista sztúpája, különleges hangulatú, csendes hely a természet közelében.

Hévíz világhírű gyógytava néhány kilométerre fekszik innen, így könnyen útba ejthető.

• A Kis-Balaton pedig a természetkedvelők és madármegfigyelők számára kínál különleges élményt.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

Ne maradj le a legjobb ajánlatokról!

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként a legjobb programokról, inspiráló úti tippekről!