Avar, kőfalak és történelem: őszi kirándulás a salföldi kolostorromhoz

A Káli-medencében, Salföld határában található Magyarország egyik legérdekesebb középkori kolostorromja.

A Pálos Rend egykori kolostora és temploma ma már csendes, romokban álló épületegyüttes az erdő peremén. A helyszín történelmi és művészettörténeti értéke kiemelkedő, a természetjárók számára pedig vonzó úti cél, különösen ősszel, amikor az erdő színei és a kőfalak időtlensége különleges hangulatot teremtenek.

Rövid történeti áttekintés

A kolostor alapítása a 13. század közepére tehető. Első ismert említése 1263-ból származik, amikor „Kőkút Szent Mária Magdolna” néven jelent meg egy veszprémi püspöki oklevélben. A kolostort az Atyusz nembeli kőkúti Sal család alapíthatta. Az eredeti épület valószínűleg nem a pálosok munkája volt, hanem egy már meglévő román stílusú kápolnát vettek át, majd fokozatosan átépítettek és kibővítettek saját igényeik szerint.

Az újjáépített templom már a pálos építészet jegyeit viselte. Keletre tájolták, északról kapcsolódott hozzá a kolostorépület. A templom egyhajós, 21,6 méter hosszú és 7,9 méter széles volt. 1475 körül késő gótikus stílusban átépítették, ekkor kapta a ma is látható hosszú szentélyét, amelynek poligonális zárodása és hálóboltozatos mennyezete a kor építészeti sajátosságait követi. A templomhajótól gótikus diadalív választotta el a szentélyt.

A kolostor történetét több történelmi esemény is befolyásolta, köztük a török háborúk. 1442-ben a pálos rend generális perjele felajánlotta a kolostort a ferenceseknek, de nincs adat arról, hogy átvették volna. 1475-ben István bíboros búcsút engedélyezett a kolostor javára, amely ekkortájt eshetett át a gótikus bővítésen. A 16. század elején a kolostor már nem szerepelt Gyöngyösi Gergely pálos generális inventáriumában, ami arra utal, hogy elnéptelenedhetett. A következő évszázadok során az épület további romlásnak indult, és a környék lakói köveket hordtak el belőle.

A 20. század közepén került sor a régészeti feltárásokra. 1959-ben először a templom területén kezdődött állagvédelmi munka, majd 1962-ben teljes feltárás követte. 1963-ban konzerválták a romokat. 2002 és 2007 között újabb helyreállítások zajlottak, amikor a Bakonyerdő Zrt. pihenőhelyet alakított ki a rom előtti tisztáson, padokkal, asztalokkal és tűzrakóhellyel.

Építészeti sajátosságok

Az épületegyüttes legfőbb elemei ma is felismerhetők. A templom főhajójának és szentélyének falai helyenként tetőmagasságig állnak. A kolostorszárny az északi oldalon csatlakozott az épülethez, udvarán egy kőkút áll, amely a szerzetesek egykori vízellátását szolgálhatta. A szentély hálóboltozatának ívei, a gótikus diadalív és a sokszögzáródású alaprajz ma is jól láthatók, érzékeltetve az egykori tér arányait és monumentalitását.

Őszi élmény a kolostorromnál

Az őszi időszakban különösen érdemes ellátogatni ide. A lombszíneződés csendesen borul a falakra, a fények és árnyak játéka pedig különleges látványt teremt a romok között. A templom előtti tisztáson pihenőpadok és asztalok várják a látogatókat, így akár piknikre is alkalmas a hely. A természet csendje, a madarak hangja és az avar illata békés, elmélkedésre ösztönző környezetet teremt. A helyszín különösen kedvelt a fotósok körében, hiszen a változó évszak fényviszonyai mindig más arcot mutatnak.

Hasznos tudnivalók

  • A rom szabadon látogatható, belépődíj nincs.
  • A legközelebbi parkoló Salföldön, a Kőtenger felé vezető útnál található.
  • A kolostorrom közelében több túraútvonal halad el, így könnyen összekapcsolható más látnivalókkal.
  • Kényelmes túracipő ajánlott, az út földes, helyenként köves.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!