Balaton
Ez a különleges geológiai képződmény páratlan élményt kínál mind a természetjáróknak, mind pedig a geológiai érdekességek iránt érdeklődőknek.
Szentbékkálla a Káli-medence északi részén fekszik, ahol a Boncsos-tető, a Fekete-hegy és a Sátorma-hegy ölelik körbe. Az elhelyezkedésének köszönhetően a település lenyűgöző panorámát és számos természeti látnivalót kínál. Bár a Káli-medencében több kisebb-nagyobb kőtenger található, például Kővágóörs mellett is, a szentbékkállai kőtenger kiemelkedik mind közül nagyságával és szépségével.
A kőtengerek eredete hosszú ideig rejtély volt, számos legenda övezte kialakulásukat. Az alapos geológiai kutatások azonban kimutatták, hogy a kőtengerek anyaga az egykoron itt hullámzó Pannon-tó kavicsos, homokos parti üledékeiből származik, amelyek mintegy 10-9 millió évvel ezelőtt keletkeztek. Ezeket az üledékeket később kovás oldatok jártak át, amelyek cementálták őket, így lettek ellenállóbbak környezetüknél.
Vita tárgyát képezte az is, hogy honnan származhattak a kovás oldatok. Az egyik korai elmélet a környék bazaltos vulkanizmusához kötötte a kova megjelenését, utóvulkáni eredetűnek vélve azt. A napjainkban legelfogadottabb elmélet szerint a kovás cementáció a klímaváltozással összhangban, a süllyedő és emelkedő talajvízből való kovakiválással magyarázható. Az elmúlt pár millió év lassú emelkedése és az erózió, főleg a szél munkája, elhordta a lazább homokos anyagot, kipreparálva a keményebb, kovás kőtömböket, így alakítva ki a látványos kőtengereket.
A szentbékkállai sziklák felszínét különböző mikroformák teszik változatossá: kerekded bemélyedések, úgynevezett madáritatók, valamint hosszú, keskeny vályúk, amelyeket a növényi eredetű savak oldottak ki. Emellett a szél által mozgatott homok karcolásai is megfigyelhetők.
Az egyik legimpozánsabb kőóriás a Kelemen-kő, amely több, egymáson elhelyezkedő tömbből áll. Tetején egy bizonytalan helyzetű, billegő kő található, innen ered a másik neve: Ingókő. Ez a mintegy 10 tonnás kőpad mindössze három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. Néhány ember súlya már képes kibillenteni egyensúlyából és pár centiméternyit elmozdítani. A Kelemen-kő aljában lévő sziklamélyedés, melyben egy ember kényelmesen elfér, szintén állandó fotótéma.
Az elbányászott kőtengerekből mára már csak a szentbékkállai, a salföldi és a kővágóörsi maradt meg, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védelme alatt álló geológiai, geomorfológiai és tájképi értékek, a Bakony-Balaton Geopark féltve őrzött kincsei. Kényelmes ösvények vezetnek keresztül-kasul a kőtenger sziklái közt, és a Theodora-Kékkő tanösvény néhány tájékoztató táblájáról részletes információkat kaphatunk a látványosság kialakulásáról, valamint a területen lévő védett növényekről. Az Országos Kéktúra útvonala is keresztülhalad rajta.
Legyen szó családi kirándulásról, baráti túráról vagy egy csendes természetjárásról, a Kőtenger mindenkit elvarázsol és feltölt. Ne hagyjuk ki ezt a különleges természeti csodát, ha a Balaton-felvidéken járunk!