Balaton
Tihanyt, illetve a Balatonba nyúló félszigetet bemutatni, természeti és épített örökségeiről regélni napokra lenne szükség. Ki ne hallott volna az Apátságról, a Külső– és Belső-tóról, a levendulamezőkről, a gejzírkúpokról, a visszhangról, és még sorolhatnánk hosszan a legfontosabb tihanyi látnivalókat, melyek érdekessége – önnön szépségük mellett – hogy minden évszakban más arcukat mutatják. A Balaton félszigetére érdemes évente többször is ellátogatni, hogy megéljük mindezeket a csodákat.
A Tihanyi-félsziget alapzatát a sárgás-fehér pannon homok- és agyagrétegek adják, s erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg, mint például az Apáti-hegyen.
A vulkanikus eredetű félsziget egyik azonosított kráterének pereme az Apáti-hegy, ahol Tihany belső szerkezete terepasztalként tárul föl. Amikor kb. 7 millió éve a Kárpát-medence elvékonyodott kérgén át bazaltos magma tört a felszín felé, éppen itt, a félszigeten kezdődött a Balaton-felvidék vulkanizmusa: az olvadt kőzetanyag nem érte el a mocsaras felszínt, de az üledékek víztartalmát gőzzé forralta, ami gigászi robbanással tört elő. Az így keletkezett törmelékanyag gyűrűként vette körül a kitörési központokat, amikből hármat azonosítottak a kutatók: a Külső- és a Belső-tó területén egyet-egyet, illetve a Csúcs-hegytől délre a harmadikat.
Fentről káprázatos a körpanoráma: a Tihanyi-félszigetet majdnem körbeöleli a Balaton, melynek nyugati vége a párába vész. Tiszta időben megjelenik a távolban a Bakony, a déli parton Somogy magaslatai és a Kőröshegyi völgyhíd, a legközelebb pedig Füred hegyei kéklenek.
Megközelítés
Északról az Apáti templomtól, nyugat felől sajkodi strandtól, déli irányból pedig a „Ráta csáva” néven megjelölt területről érhető el gyalogosan. Ez utóbbi megközelítés az ófaluból, a Belső-tó mellett haladó turista úton érhető el.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!