Romantikus helyszínek, balatoni legendák nem csak Valentin-napra

Miért kiváló döntés az év legromantikusabb napján is a Balatonhoz látogatni? Mutatjuk.

Február 14 – Bálint-napja – a szerelmesek ünnepe. Hazánkban az angol nyelvű elnevezés közvetlen átvétele miatt, sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően.

A szerelmesek napja kialakulásának legelterjedtebb legendája szerint a III. században élt Bálint (Valentin, vagy Valentinus) püspök keresztény szokások szerint összeadta a szerelmes párokat, köztük katonákat is, holott ez a császári törvények szerint tilos volt. Sőt, a kertjében nőtt virágokkal meg is ajándékozta a friss házasokat.

A magyar néphagyományban is a termékenységgel, párválasztással kapcsolatos szokások és hiedelmek fűződnek ehhez a naphoz. Egyes vidékeken a kotló sikeres ültetésére tartották alkalmasnak február 14-ét, máshol facsemetéket plántáltak e napon, és termésre is jósoltak: hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. A Tiszántúlon úgy vélték, hogy ezen a napon választanak párt a verebek, és ekkor jönnek vissza a vadgalambok, a tavasz közeledtét jelezve.

A Balaton és környékének számos romantikus helyszíne van, listánkba olyanok kerültek, melyeket körbeleng egy beteljesült, vagy épp tragédiába torkolt szerelem legendája.

Badacsony

A Badacsony Balaton felőli oldalán, egy asztalszerű bazalttömb hever, amely a hegy oldaláról gurulhatott le egykoron. Lapos teteje és a tóra néző panorámája miatt tökéletesen alkalmas az ücsörgésre – az elbeszélések szerint így tett a 19. századi híres szerelmespár, Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor is. A költő és múzsájának szerelmi története megihlette a helyieket is, ezért nevezték el Róza után a követ Rózsakőnek, majd rögtön legendát is szőttek köré. A monda úgy tartja, hogy ha egy szerelmes pár ücsörög egy kicsit a Rózsakövön háttal a Balatonnak, egy éven belül összeházasodnak és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk ezt a mesét, de a kilátás, melyet a Badacsony lábától élvezhetünk biztos, hogy felejthetetlen élményt nyújt. S a közös pillanat megélése csak erősítheti a szerelmünket.

Balatonlelle

Balatonlelléhez egy nagyon romantikus, ám sajnos tragikus történet kötődik. A monda szerint egy gyönyörű leány, Lelle élt a közelben, akinek csodájára jártak szépsége miatt. Egy nap Lelle megismerkedett Lászlóval, gazdag apjának jobbágyával, a szerelem pedig egyből fellángolt a két ifjú között. A lány édesapjának azonban egyáltalán nem tetszett az, hogy Lelle szívét egy nincstelen rabolta el, így nem engedélyezte házasságukat sem. Hogy szétválassza a két fiatalt, a lányt egy toronyba zárta. László azonban elhatározta, hogy megszökteti Lellét. Egy csillagtalan, sötét éjszakán a toronyszobából kötélen ereszkedett le a lány, s Lászlóval lovakon indultak szökésnek. Azonban az őrök meghallották a vágtató lovakat, és a pár nyomába eredtek. Amikor utolérték őket a Balaton mellett, Lelle tudta, hogy nincs tovább, elkapják őket és közéjük állnak, így végzetes döntésre szánta el magát: a lovak alá vetődött, akik agyontaposták a lányt.

Hévíz

A néphit szerint az egyedülálló Hévízi-tó vize felpezsdíti a szerelmi életet. Ha ezt egy másik legendával összevetjük, miszerint a Tófürdő bejáratánál ülő kerubok énekelni kezdenek, ha egy vendég szerelmes pillantás nélkül lép ki a fürdőből, akkor igaz lehet, hiszen eddig még senki sem hallotta egy hangját sem a keruboknak.

Keszthely

Hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy megpecsételődjön egy skót hercegkisasszony és egy magyar főúr mesébe illő szerelmének története, melyet több évtizedes csodálatos házasság követett. Lady Mary Victoria Hamilton és Festetics Tasziló a férfi angliai tanulmányútján ismerkedtek meg, s kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. Azonban a hercegkisasszonynak a sokkal fontosabb és politikailag befolyásosabb Albert monacói herceghez kellett feleségül mennie. Azonban néhány hónap után elhagyta férjét, majd tíz évvel később, 1880-ban első házassága érvénytelenítése után feleségül mehetett egykori szerelméhez, Taszilóhoz. A negyvenkét éven át tartó boldog szerelem emlékével, melyet négy gyermek tett teljessé, a mai napig találkozhatunk Keszthelyen és környékén.

Tihany

Egy gyönyörű királylány a tihanyi hegy fokán legeltette a kecskenyáját, s bár meseszép és kedves teremtés volt, mégsem lehetett tökéletes, hiszen képtelen volt beszélni. Egy nap a Balatonból kilépett az ősz szakállú hullámkirály és alkut ajánlott a királylánynak: gyógyítsa meg a halálos beteg fiát, cserébe visszakapja a hangját.

Mind kiderült, a haldokló fiú életét csak a szerelem menthette meg. Ahogy a királylány rámosolygott a fiúra, az nyomban jobban érezte magát és visszamosolygott, mire a lány csengő, kristálytiszta hangon megszólalt. A fiatalok szerelme egy ideig csodás volt, ám a királylány a kevélység bűnébe esett, a dölyfössé vált királylány visszaadta a jegygyűrűt a hullámkirály fiának, aki belehalt a bánatba. A király ettől olyan fájdalmas dühöt érzett, hogy felkorbácsolta a Balatont, és rászabadította a tihanyi hegyekre az égi poklot. A hegyre izzó sziklák zúdultak, a legelőkön pedig égő szurokpatak csörgedezett. Az aranyszőrű kecskék a víznek rohantak. A körmeiket, a tihanyi kecskekörmöket a mai napig kivetik a hullámok. A hullámkirály tombolása során eltűnt a királylány, akit arra kárhoztattak, hogy tihanyi visszhang formájában kell mindenkinek felelnie, akitől beképzeltsége miatt megtagadta a hangját.

Vonyarcvashegy

Vonyarcvashegy egyik csodálatos látnivalója a Szent Mihály-hegy, s rajta hazánk egyetlen halászkápolnája. Magához a kápolnához is legendák kapcsolódnak, ahogy a hegyhez és a Szent Mihály-hegyi remetékhez is. Az egyik monda szerint egykoron, Erdélyországban, török s magyar ontotta egymás vérét. Ott volt a magyar seregben Pethő Menyhárt is hű apródjával, Bodor Imrével. Imre szerelmes volt Pethő úr lányába, Lillába, ám e szerelmet titokban tartották a fiatalok. Az egyik harcban egy hatalmas török támadt Pethő úrra, ám Bodor Imre odaugratott, a törököt agyoncsapta, s urát megmentette. A csata után hazamentek, Menyhárt összehívta valamennyi fiát, lányát, beszólította Bodor Imrét is, s megkérdezte, hogy mi a szíve vágya, mit ajándékozzon a megmentéséért? Bodor Imre nem birtokot, nem pusztát kért, hanem Lilla kezét. Aztán villámként csapott le Menyhárt úr haragja, összeszidta apródját is, leányát is. Bodor felpattant lovára és elvágtatott, senki sem tudta, hogy mi lett vele. Telt az idő, múltak a hónapok, s Lilla búsan hervadozott otthonában.

Eltelt két esztendő, mikor egyszer egy új szolga mesélt Lillának az új Szent Mihály-hegyi remetéről, aki bár fiatal, jó szava senkihez sincs. Csak bolyong a hegyen némán, sóhajtozik, senki nem látta mosolyogni, senki sem látta nevetni, s csak egyre fogy, halványodik. Lilla érezte, hogy a fura szerzet csak Imre lehet. Lóra pattant Pethő úr embereivel, s vágtattak a Szent Mihály-hegyre. De már elkéstek. A pap akkor mondta utolsó imáját fölötte, s fogta le szemét. Pethő Menyhárt díszes temetést rendezett az egykori apródnak, saját keszthelyi kriptájába temettette el. S pár nap múlva Lilla is követte őt, kinek szíve megszakadt bánatában.

Zalaszántó

fotó: Frühwirth Csabáné | Csodálatos Balaton

Tátika várának egyik legendája is a szerelemhez kötődik: kapitányának, Pethő Gábornak leánya, Klárika, egy betegség után nem tudta mozgatni a lábait. Ezt a szomorúságot a várúr csak legjobb barátjának fiával, Rezi Sándorral osztotta meg, aki már több éve szerelmes volt a fiatal lányba. Klárika szíve is a fiatalúrért epedett, így a kézkérés sem váratott sokáig. Rezi Sándor legfőbb célja az volt, hogy ifjú menyasszonyát meggyógyítsa. Egy cigány asszony mesélt neki a közelben levő, érdekes illatú tóról, ahova Rezi Sándor már másnap elvitte Klárikát. S láss csodát, négy héttel azután, hogy megmártózott Klárika a Hévízi-tóban, már a saját lábán ment föl a vár második emeletére.

Balatonudvari

fotó: Sahó Sándor | Csodálatos Balaton

A balatonudvari szívtemető az ország négy védett temetőinek egyike, ahol faragott mészkövekké hasad a szív. A 1800-as évektől népesült be szív alakú sírkövekkel, melyeket a Kislődről és Városlődről Balatonudvariba elszármazott református magyarok kezdtek el állítani. Hogy miért éppen szív alakúra faragták a köveket, nem lehet tudni. A legendák egyike szerint szerelmi bánat áll a háttérben. Egy balatonudvari halász szép lánya beleveszett a Balatonba, és szerelme, egy helyi kőmíves legény szív alakú sírkövet készített az emlékére. Ez annyira megtetszett a helyieknek, hogy a legény egyre-másra kapta a megbízásokat hasonló kövek faragására.

#CsodalatosBalaton Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!