Megújul a Keszthely – fenékpusztai Festetics majorság

Balaton

2023. április 28. Halász Gabi Csodálatos Balaton

Megosztás:

Korhű környezetben idézi meg a Festeticsek fénykorát a megújuló Keszthely-fenékpusztai majorság, mely egykoron a lótenyésztés fellegvára volt.

A projekt megvalósulásával a látogatóközönség a lótartás hagyományait és fortélyait bemutató komplexum mellett igénybe vehetik a főnemesi család rangjához méltó, újonnan kialakításra kerülő “főúri szabadidő- és pihenőpark” élménygazdag szolgáltatásait, többfunkciós közösségi tereit.

A beruházás első ütemében elkészült a déli szárny és a kiskastély felújítása, és még folyik a borjúistálló rekonstrukciója. A munkálatokról április 28-án a helyszínen tartottak sajtótájékoztatót.

Kelényi György, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) projektigazgatója röviden összefoglalta a fenékpusztai majorság történetét. Elmondta, hogy a terület első komoly szerepe a római kori időkre esik, amikor egy erődítménnyel védett település állt e helyen, a majorság és a kiskastély közelében ma is láthatóak a Valcum nevet viselő római kori erőd impozáns romjai.

1 / 12

Megújul a Keszthely – fenékpusztai Festetics majorság

FOTÓ: Csodálatos Balaton

A 18. század elején a római kori erőd romjai mellett a bécsi udvar csikónevelőt létesített, melyet a Festetics-család 1739-ben vásárolt meg és kezdte meg – élén Festetics Kristóffal – a majorság kiépítését. A majorságot három jól elkülöníthető területre osztották: az északi részen a borjúistálló, a gulyásház, a gulyaistálló és a cselédlakások kaptak helyet. A középső udvar keleti felét a kiskastély foglalta el, ahol helyet kapott a gróf szobája is, a középső egységhez tartozott továbbá a szekérszín és az ököristálló. A déli udvar pedig a lótenyésztés színterévé vált, ott állt a kancaistálló, a ménistálló és a csikós lakás. Az épületek ezután 1945-ig szinte változatlan formában maradtak.

Az 1945-ös földreform folytán a Festetics-család elveszítette magyarországi birtokait. A fenékpusztai épületekben többek között termelőszövetkezetet, tehenészeti telepet, alsó tagozatos iskolát, lengyárat és komfort nélküli lakásokat létesítettek.

A terület és a térség a 18-19. században egészen 1945-ig a Festeticsek alatt élte fénykorát. 1799-től itt kapott helyet a főúri ménes, de lovászképzést is indítottak, félvér és telivér lovakat tenyésztettek angol és arab telivérek betelepítésével. A majorság az 1930-as évekig Közép-Európa vezető lótenyésztő helye volt, a lovaik számtalan hazai és nemzetközi eseményen nyertek, ahonnan számos nemzetközi díjat nyert paripa származott, a szintén itt tartott jelentős szürkemarha-állomány pedig a monarchia hadseregének élelmiszer-ellátásához járult hozzá. A színvonalas és pezsgő lovas élet pedig jól szolgálta Keszthely polgárosodó érdekeit is: országos lovasversenyeket, bemutatókat tartottak, ezen rendezvények értékes, sport- és társadalmi, valamint idegenforgalmi eseménynek is számítottak.

2 / 12

Megújul a Keszthely – fenékpusztai Festetics majorság

FOTÓ: Csodálatos Balaton

A Festetics-örökség újbóli bemutatását célzó beruházás november végén záruló első ütemében elkészült a déli szárny és a kiskastély felújítása, és még folyik a borjúistálló rekonstrukciója.

A déli szárnyban alakítják ki a kancaistállót és a látogatók fogadóterét kávézóval, többfunkciós rendezvényteremmel és egy játszóelemekkel is kiegészített Piknik- és főúri szabadidőparkkal.
A kiskastély alsó szintjén kiállítást alakítanak ki a lótenyésztésről és az egykor itt élőkről, az emeleten pedig a gróf szobáját lehet megtekinteni, családi portrékat és híres lovak festményreprodukcióit.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára kifejtette: a fenékpusztai majorság nemcsak építészeti örökségünk gazdag forrása, de tanúskodik arról, hogy hogyan éltek és gondolkodtak egy adott korban.

Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, az ÉKM közlekedési államtitkára arról beszélt, hogy az európai és a magyar történelem egyik meghatározó családja volt a Festetics, amelynek nemcsak korában volt jelentős hatása. A keszthelyi jelenlétük után száz évvel is még mindig meghatározó az építészeti, kulturális emlékük, elég csak az agráregyetemre, a hévízi tó fejlesztésére gondolni, amelyek a térségnek és Zalának kiemelten fontos ma is, hiszen Budapest után ez a régió az ország második legjelentősebb turisztikai desztinációja.

8 / 12

Megújul a Keszthely – fenékpusztai Festetics majorság

FOTÓ: Csodálatos Balaton

Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: Keszthelyen az egyetem és az önkormányzat is partner abban, hogy visszahozzák a lovas életet. Hazai és nemzetközi turisztikai szinten is be lehet majd mutatni a Festeticsek örökségét, amely nemcsak a kastélyról szól, így a következő generációk nem csak a történelemkönyvekből ismerhetik majd őket.

Manninger Jenő, Keszthely polgármestere is azt hangsúlyozta, hogy a keszthelyiek identitásának része a Festetics-örökség, ami a turizmusban is érték. A térségben a hévízi tó és a Balaton mellett a kulturális turizmus a legfontosabb, ehhez pedig a fenékpusztai majorság újjáépítése és a fenyves allé tervezett felújítása meghatározó fejlesztés lesz a jövőben.

A helyszín kiemelt attrakciója lesz Fenékpuszta “zöld” összeköttetése a keszthelyi Festetics-kastéllyal oly módon, hogy a látogatók bérelt kerékpárokkal bejárhatják a majorság közvetlen környezetét, illetve át is tekerhetnek a Festetics-kastélyhoz.

Kapcsolódó