Balaton
Az apátság nemcsak a magyar történelem egy diadalmas fejezete, hanem a bencés rend szellemiségének élő, lélegző példája is.
A Tihanyi Bencés Apátság ma is egy aktív vallási központ, ahol a szerzetesek lelki mélységekben gazdag életüket imával és közösségi szolgálattal töltik. Ennek a helynek az építészeti szépsége és varázslatos természeti környezete révén a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. Ide jönnek azok, akik értékelik a történelmi értékeket, a művészetet és a békét, amelyet ez a szent és inspiráló hely sugároz.
A Tihanyi Bencés Apátságot I. András magyar király alapította 1055-ben. Az apátság alapítólevele, amely az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék, ma is megtekinthető. Az alapítólevél különlegessége, hogy latinul íródott, de magyar szavakat is tartalmaz, így betekintést nyújt a korabeli nyelvhasználatba.
A monostor életébe a törökök megjelenése hozta az első nagy fordulatot, ekkor épült meg a kolostort körülölelő erődítmény. A török támadások miatt a szerzetesi élet megszűnt Tihanyban, a kolostorba katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált, védelmi szempontok szerint átalakították. Az apátság 1674-ben nyerte csak vissza eredeti rendeltetését, ám 9 évvel később az egész épület leégett egy tűzvész során. 1702-ben Habsburg parancsra a várat felrobbantották, a templomot is súlyos károk érték.
A templom és a kolostor újjáépítéséhez 1719-ben kezdtek neki, az építkezéshez felhasználták a lerombolt vár köveit is. A Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint épült apátság 1735-re készült el, de a következő évben ismét leégett. Az 1740-ben kinevezett Lécs Ágoston apát építtette ismét újjá a bencés kolostort és templomot, amelyek mai megjelenésüket 1754-ben érték el. A templomot 1889-ben felújították, ekkor készültek a belső teret díszítő festmények is.
1950-ben ismét feloszlatták a szerzetesrendet, a monostorban eleinte szociális otthon, később múzeum kapott helyet. A bencés szerzetesek 1990-ben tértek vissza Tihanyba, a kolostort 1994-ben kapták vissza az államtól. Felújítása 1996-ban kezdődött el, hogy megőrizzék történelmi értékeit és egyúttal modern turisztikai látványosságként is funkcionáljon. Ma az apátság nemcsak a szerzetesi élet központja, hanem múzeumként és kulturális rendezvények helyszíneként is működik.
A Tihanyi Bencés Apátság építészeti különlegességei lehetőséget kínálnak a látogatóknak, hogy elmélyedjenek a különböző korok művészeti és építészeti stílusaiban. Az apátság évszázadokon átívelő fejlődése minden részletében tükrözi az emberi kreativitás és leleményesség varázsát.
A barokk stílusú apátsági templomtól a gótikus kolostor részeiig, minden elem izgalmas történeteket mesél el múltunk különböző korszakairól. Az épületek számos felújításon mentek keresztül, melyek nemcsak az eredeti állapot megőrzésére törekedtek, hanem a modern kor igényeinek is megfeleltek. Így válik az apátság élő történelemmé, ami ma is lélegzetelállító élményt nyújt látogatóinak.
A Tihanyi Bencés Apátság legimpozánsabb ékköve az apátsági templom, amely a barokk művészet minden pompáját hordozza magán. A templomot I. András király alapította és márvány sírja ma is megbecsült helyet foglal el a kriptában. Az évszázados átalakítások, bővítések során a templom jelenlegi, a 19. századi újjáépítés során nyerte el csodás arculatát, amely szemet gyönyörködtető freskóival, oltáraival és szobraival ragadja magával az idelátogatók lelkét.
A főoltár a Szent Ányos és Szent Benedek szobraival különös figyelmet érdemel; ezek a művészi alkotások a kor legnagyobb mestereit dicsérik. Az apátsági templom orgonája ma is erőteljes hangzásával kápráztatja el a hallgatóságot, rendszeres orgonakoncertekkel színesítve az itt töltött időt. A templom történelmi és művészeti kincsei mellett a csend és nyugalom oázisaként szolgál a belső békére vágyóknak, spirituális és lelki feltöltődést nyújtva mindenkinek.
A templom két tornyában 3 harang van. Az északnyugatiban az 1670 kg-os nagyharang, a délkeleti toronyban a 431 kg-os középső- és a 227 kg-os kisharang
A Tihanyi Bencés Apátság kolostora és kertje a béke és szellemi elmélyülés paradicsoma. A kolostor épülete, amely évszázadok óta szolgálja a bencés közösséget, középkori hangulatot áraszt boltozatos mennyezeteivel és ősi kőfalaival. A kolostor melletti kert méltán érdemel külön figyelmet. A gondosan ápolt növények és virágok között megelevenednek a bencés kertészkedés hagyományai.
Az apátság múzeuma gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, amely bemutatja az apátság és a bencés rend történetét. A kiállításokon régi kéziratok, liturgikus tárgyak és műalkotások tekinthetők meg. Az interaktív tárlatok különösen népszerűek a látogatók körében, mivel lehetőséget adnak a korabeli szerzetesi élet megismerésére.
A Tihanyi Bencés Apátság rendszeresen ad otthont zenei és kulturális rendezvényeknek. A nyári hónapokban különösen népszerűek a komolyzenei koncertek, amelyek az apátság templomának kiváló akusztikáját kihasználva lenyűgöző élményt nyújtanak. Az apátság udvarán és kertjében gyakran rendeznek szabadtéri eseményeket is, mint például irodalmi esteket és népzenei koncerteket.
Az apátság rendszeresen szervez időszaki kiállításokat is, amelyek különféle művészeti és történelmi témákat dolgoznak fel. Ezek a kiállítások gyakran bemutatnak kortárs művészeti alkotásokat is, így a látogatók nemcsak a múlt értékeivel, hanem a jelenkori művészeti irányzatokkal is megismerkedhetnek.
A Benedek-rendi szerzetesek, ismertebb nevükön a bencések, közel másfél évezredes múltra tekintenek vissza. Az alapító, Nursiai Szent Benedek jelmondata: „Ora et labora”, azaz „Imádkozz és dolgozz”, amely a rend filozófiájának középpontjában áll. A bencések szellemi életükben és mindennapi tevékenységeikben harmonikusan egyesítik a lelki elméjülést és a kézi munkát.
A Tihanyi Bencés Apátság évszázadok óta őrzi és ápolja eme hagyományokat. Az apátság barátai középkori szakrális szertartásaik és saját készítésű termékeik révén tartják fenn e gazdag örökséget. Az itt készült borok, mézek és gyógynövény-keverékek mind-mind tanúskodnak a bencés életmód alapelveiről.
A Tihanyi Bencés Apátság egész évben látogatható, azonban a nyitvatartási időszak évszakonként változik. A nyári hónapokban (május 1. és szeptember 30. között) az apátság hétfőtől szombatig 9-től 18-ig tart nyitva, vasárnap 11.15-től 18 óráig.
A belépőjegyek ára függ a látogatók korától és a látogatás céljától. A teljes árú jegy felnőttek számára 3100 forint, míg a kedvezményes jegy (nyugdíjasok, diákok) 1950 forintba kerül. Iskolás kor alatt a belépés ingyenes.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!