Balaton
A vízparttól rövid távolságra már szőlőhegyi utak, pincék és nyugodtabb utcák vezetnek fel a kilátóhoz. A Kőhegyi kilátóból széles balatoni panoráma nyílik, szemben a Tihanyi-félszigettel és a Balaton-felvidék vonulataival.
A Kőhegy alig 220 méter magas, de közel van a Balatonhoz, ezért a kilátóból messzire ellátni a tó fölött.
Zamárdi területe évezredek óta lakott. Régészeti feltárások során őskori, bronzkori, kelta, germán, római és avar kori leletek is előkerültek. A település egyik legjelentősebb régészeti emléke az avar kori temető, amelyet a város történeti leírása a Kárpát-medence egyik legnagyobb és különösen gazdag avar kori lelőhelyeként említ.
A település neve először 1082-ben tűnik fel, Scamard alakban. Egy 1171-es, hitelesnek elfogadott oklevél már Zamard néven említi. A későbbi évszázadokban több névváltozata is ismert volt, a Zamárdi alak 1828-ban jelent meg először egy községbírói számadásban.
A középkori település sorsát a török kori pusztítás törte meg. A 16. század végén Egyházas-Zamárd temploma és házai elpusztultak, a környék hosszú időre elnéptelenedett. Az újratelepülés az 1730-as évektől indult meg. A lakosság életében sokáig a földművelés, a szőlőművelés, az állattartás és a halászat volt meghatározó.
A Balaton-parti fejlődésben nagy fordulatot hozott a déli vasútvonal 1861-es megépítése. A fürdőélet az 1910-es években kezdődött el, 1913-ban megalakult a Balatonzamárdi Fürdőegyesület. A fürdőtelep látványosabb fejlődése az 1930-as évekre tehető. Zamárdi 2008. július 1-jén kapott városi címet.
A Kőhegyi kilátó Zamárdiban, a Kilátó dűlőnél áll, 169 méter magasan. A Kőhegy nevét a talajból kiálló kövekről kapta.
A kilátó helyén 1948-ig a Tihanyi Apátság kőhegyi szőlőgazdaságához tartozó présház állt. A mai kilátó 2000-ben épült, kör alaprajzú és fedett. Formája régi szőlőprést idéz, ami illik a Kőhegy szőlőhegyi múltjához.
A kilátó nem magas építmény, de a Kőhegy fekvése miatt így is jó rálátást ad a Balatonra. A fedett kilátószintre kívülről vezet fel a lépcsősor.
A kilátó környezete rendezett. A közelben padok, kút, kihelyezett WC, szív alakú kő és a Rákóczi-szabadságharcra emlékező kő is található.
A Kőhegyi kilátó fő látványa a Balaton és a Tihanyi-félsziget. A torony szemben áll Tihannyal, ezért a félsziget formája, a háttérben húzódó Füredi-öböl és a Balaton-felvidék vonulatai innen különösen jól kirajzolódnak.
A kilátóból végig lehet tekinteni a Balatonon a tó keleti részétől a nyugati irányban magasodó Badacsonyig. Nyugat felé feltűnik Szántódpuszta Szent Kristóf-templomának tornya, Balatonföldvár kikötője és szállodái, mögöttük Balatonboglár dombjai és Fonyód halmai. Távolabb a Zalai-dombság vonulata húzódik.
Észak felé a Badacsony tömbje is látható, előtte az Örsi-hegy, a Csönge-hegy, a Fülöp-hegy és a Küszöb-orra rajzolódik ki. A háttérben a Gulács is feltűnhet, tiszta időben pedig a Keszthelyi-hegység vonalai is látszanak. A panorámában Zánka, a Hegyestű, a Fekete-hegy és Balatonakali térsége is megjelenik.
Kelet felé Siófok szállodái tűnnek fel, dél felé fordulva pedig a külső-somogyi dombok zárják a látványt.
A Kőhegyi kilátó gyalogosan, kerékpárral és autóval is elérhető. Vonattal érkezve Zamárdi állomáson érdemes leszállni. Innen a sínek Balatonnal átellenes oldalán kell elindulni, majd a sárga jelzést követni a Honvéd utca, a Fő utca és a Római út érintésével. A parkolónál balra kell fordulni a Kilátó dűlő felé. A séta nagyjából 1,8 kilométer.
Busszal a Zamárdi, Csap utca megállótól lehet a legegyszerűbben feljutni. Innen a Csap utcán, majd a Római úton vezet az út, végül a Kilátó dűlőnél kell balra fordulni. Ez az út körülbelül 1 kilométer.
Autóval a Római út és a Kilátó dűlő találkozásánál lehet parkolni. Innen nagyjából 350 méteres séta vezet a kilátóig a sárga jelzésen. A táv rövid, ezért a kilátó akkor is jó választás, ha valaki csak egy gyors balatoni kitérőt tervez.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosBalaton hashtaget!