Kereki vár: középkori rom a Balaton fölötti dombok között

Balaton

2026. május 22. Halász Gabi Horvath Elizabeth Kudettne

Megosztás:

Kereki határában, a Balaton déli partjától nem messze, a somogyi dombvidék egyik magaslatán áll Fehérkő vára, közismertebb nevén a Kereki vár.

A rom a településtől délnyugatra, a 283 méter magas Várhegyen, erdős környezetben található. Somogy középkori és kora újkori várai közül ez az egyik legjelentősebb fennmaradt rom, jelentős felmenő falakkal.

Stratégiai helyen épült fel

A vár helyét nem véletlenül választották. A dombtetőről ellenőrizni lehetett a környéket és a térségen áthaladó fontos útvonalakat. A középkorban a Balaton déli partvidéke és a szántódi rév környéke stratégiai jelentőségű területnek számított, Fehérkő vára pedig ebbe a védelmi és birtokigazgatási rendszerbe illeszkedett.

A Marczaliaktól a Báthoryakig

A vár első ismert okleveles említése 1336-ból származik. A 14. század végén Zsigmond király adományaként a Marczali család birtokába került. A család Somogy jelentős birtokosai közé tartozott, és a várhoz kiterjedt uradalom kapcsolódott.

A 15. század elején a Marczaliak királyellenes mozgalomban vettek részt, ezért Fehérkőt Zsigmond hadai ostrommal elfoglalták. A vár ekkor megsérült, de később ismét visszakerült a családhoz.

A 15. század második felében a vár a Báthoryak kezére jutott. A források szerint a 15. század végére már romos, elhagyott állapotban is említették. 1490-ben Habsburg Miksa katonái kirabolták és felégették, majd a 16. században újabb birtokosváltások következtek.

1 / 4

Kereki vár: középkori rom a Balaton fölötti dombok között

FOTÓ: Horvath Elizabeth Kudettne

A vár felrobbantása

Fehérkő katonai jelentősége a török előrenyomulás idején szűnt meg. 1544-ben a magyar katonaság felrobbantotta a korszerűtlennek tartott várat, hogy ne kerülhessen oszmán kézre.

A rom ezután már nem épült újjá. A következő évszázadokban falait részben elhordták, építőanyagát a környéken hasznosították. Ennek ellenére a vár legfontosabb részletei ma is jól kivehetők.

Tégla, kő és felvonóhidas kapu

A Kereki vár szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú erősség volt. Legnagyobb része téglából épült, követ csak bizonyos szerkezeti elemeknél használtak: egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok és ablakok keretezésénél, párkányoknál, valamint a kaputorony alapjainál.

A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon nyílt. Itt egykor fahíd, illetve felvonóhíd vezetett át az 5–6 méter mély és 6–8 méter széles várárkon a kapuhoz.

A déli kapu fölött kaputorony emelkedett, ehhez csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épített lakószárnyak. Ezeket a külső falhoz hasonlóan téglából rakták, és a kisméretű várudvart fogták közre.

A várudvart övező falak és pillérek körülbelül másfél méter vastagok voltak, ami jól mutatja, hogy a viszonylag kis alapterületű erősséget masszív szerkezetekkel védték.

A romok ma nagyjából egy emelet magasságig állnak, de a vár eredetileg kétemeletes lehetett. Legerősebb és leglátványosabb falmaradványa a délnyugati, saroktoronyszerű rész, amely helyenként 10–12 méter magas.

Hatalmas külső falsíkján, mintegy hat méteres magasságban hengerpárkány fut végig. Ebben gótikus kőmaradványok és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomai is megfigyelhetők.

Somogy megyei érték lett

A vár jelentőségét ma már nemcsak a megmaradt falak és a történeti források jelzik. Fehérkő vára 2018-ban bekerült a Somogy Megyei Értéktár értékei közé, ami tovább erősíti helyét a megye épített és történeti örökségében.

3 / 4

Kereki vár: középkori rom a Balaton fölötti dombok között

FOTÓ: Horvath Elizabeth Kudettne

Feltárás és állagmegóvás

A vár feltárása és állagmegóvása a 20. század második felében kezdődött. A romot megtisztították a törmeléktől és a növényzettől, majd régészeti kutatások és műemléki helyreállítási munkák következtek. Ezek nem a vár teljes visszaépítését célozták, hanem a megmaradt falak megóvását és értelmezhetőbbé tételét.

A leglátványosabb változást a 2022-es felújítás hozta. A várat újonnan épített faszerkezetű gyalogosjárda, fapallós útvonal öleli körbe. Ez a megoldás biztonságosabbá teszi a bejárást, miközben nem nyomja el a rom eredeti karakterét.

A fa járófelületek a falak között és mellett vezetik végig a látogatót, így a meredek, árkokkal és sáncokkal tagolt várterület ma rendezettebben és könnyebben bejárható.

A felújítás során az északi oldalon panoráma- és pihenőteraszt is kialakítottak. Innen szép kilátás nyílik a Balaton irányába és a Kőröshegyi völgyhídra. A látvány nem egy klasszikus várpanoráma, inkább a dél-balatoni táj sajátos arculatát mutatja meg: dombok, erdők, távolban a tó és a völgyhíd markáns vonala.

Megközelítés

A vár belépődíj nélkül látogatható. Kereki központjából több útvonalon is megközelíthető.

A kereki buszmegállótól északi irányba indulva nagyjából 50 méter után balra kell fordulni a Dózsa György utcára, ahonnan a zöld romjelzés vezet a várig. Ez az út körülbelül 1,8 kilométer hosszú.

A Dózsa György utca végén található parkolóból rövid, de helyenként meredek séta vezet fel a romhoz.

Hosszabb túraként Balatonföldvárról is elérhető. A vasútállomástól a piros jelzésen, majd a zöld sávon és a zöld romjelzésen haladva lehet feljutni a várromhoz. Ez az útvonal több panorámapontot is érint, teljes hossza nagyjából 17 kilométer.

Kapcsolódó